A közlekedési ágazat az Európai Unió károsanyag-kibocsátásának mintegy egynegyedét teszi ki (a legnagyobb rész a fűtés és az ipar számlájára írható), és egyike azoknak, ahol az elmúlt években nőtt a kibocsátás. Nem csupán környezetvédelmi szempontból, de egyes tagállamokban a munkába járás támogatása a munkaadói kultúra része lett, egyes helyeken pedig meghatározott százalékarányban kötelező is.
Az Euronews cikkéből és videójából kiderül, hogy az egyes tagállamok eltérő mértékű mobilitási támogatást nyújtanak. Belgiumban a munkába járás költségeinek legalább 75 százalékát kötelező átvállalniuk a munkaadóknak, míg Franciaországban ez az arány 50 százalék a tömegközlekedés használatára.
A környezetvédelmi szempontok kézenfekvők,
ha a dolgozók a tömegközlekedést választják, mert az jóval olcsóbb, kevesebb lesz az autó az utakon, és tisztulhat a nagyvárosok levegője.
Idehaza többféleképpen támogathatja a bejárást a munkáltató. Magyarországon a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései szerint a munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni. Ilyen például a munkavállaló munkába járással kapcsolatos utazási költsége.
Tömegközlekedés esetében a munkáltatónak meg kell térítenie a bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 százalékát, míg saját gépjármű használatakor a közúton mért távolság alapján kilométeralapú elszámolást alkalmaz. A kilométerköltség-térítés mértéke 2023 elején a duplájára emelkedett, ennek köszönhetően a munkáltatók az idén harminc forint per kilométer térítést adhatnak adómentesen. A kedvezményes árú vármegyebérletek is jókora könnyebbséget jelentenek, még akkor is, ha semmilyen formában nem téríti meg a bejárás költségét a munkaadó.
2022. január 1-jétől kedvező – de nem egységes – adószabályok vonatkoznak arra az esetre is, ha a munkáltató – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 watt teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpárt biztosít a munkavállaló részére.
Az Szja tv. szerinti adómentesség csak arra vonatkozik, ha a munkáltató biztosítja a kerékpárt, de nem adja a magánszemély tulajdonába, például bérel számára kerékpárt, vagy kerékpármegosztó rendszer szolgáltatását veszi igénybe.
Zöld rendszámos, elektromos járművek vásárlására pedig eddig több mint 3400 vállalkozás igényelt forrást, az eddig beérkezett kérelmek lefedik a teljes, 30 milliárd forintos keretösszeg több mint felét, mintegy 16 milliárd forintot – közölte nemrégiben az Energiaügyi Minisztérium. A vállalkozások február eleje óta igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást elektromos személygépkocsi, teherautó vagy kisbusz beszerzéséhez a REPowerEU-keretből.
A 30 milliárd forintos program egy jármű megvásárlásának költségeiből az akkumulátor kapacitásának függvényében legfeljebb négymillió forintot fedezhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.