A Hszi Csin-ping elleni bizalmatlanság tengernyi pénzt söpört ki a kínai tőzsdéről

A kínai tőzsdeindex egyre erősödő lemorzsolódása súlyosbítja a világ második legnagyobb gazdaságában kialakult bizalmi válságot, és nyomást gyakorol a politikai döntéshozókra. Az irányadó CSI 300 index az idén csaknem 7 százalékkal csökkent, s szinte példátlan módon immár negyedik éve tart a folyamat – írja elemzésében a Bloomberg.  

Az eladási nyomás egyre nő, mivel a kínai ingatlanválság a fogyasztói kiadásokat is visszahúzza, és a novemberi amerikai választások előtt a geopolitikai feszültségek is tovább erősödnek. Hszi Csin-ping számára az a kockázat, hogy a piaci visszaesés tovább rontja a fogyasztók és a vállalkozások bizalmát, ami deflációs spirálba ránthatja a gazdaságot, vészesen lelassítva a gazdasági növekedést. Hiába költenek az államilag támogatott alapok dollármilliárdokat a részvényárfolyamok felhúzására – a siker elmaradt. 

Peking óvatosan változtat 

A befektetők hiába sürgetik a hatóságokat, hogy erőteljesebb gazdasági ösztönzőket vezessenek be, Peking eddig nem mutatott hajlandóságot olyan nagyszabású intézkedésekre, amelyek az elmúlt ciklusokban segítettek a gazdaság és a tőzsdék élénkítésében. 

 – mondta Ron Temple, a Lazard Asset Management vezető piaci stratégája. „Minél tovább halogatja a kormány, hogy jelentős mértékben ösztönözze a keresletet, annál inkább csökken a fogyasztói bizalom, és annál nehezebb lesz ezt újra feltámasztani” – tette hozzá. 

Pekinget azonban nem lehet azzal vádolni, hogy ne igyekezett volna javítani a helyzeten. Csak az idén 

A volatilitás csökkentése érdekében 

• szigorították a kvantumkereskedelmet 
• és a shortolást érintő korlátozásokat, miközben 
• a vállalatokat részvény-visszavásárlásokra és 
• az osztalékfizetések fokozására ösztönözték. 

Még személyi változások is történtek: februárban meglepő hirtelenséggel leváltották az értékpapír-felügyelet vezetőjét. 

A kínai tőzsde bizalmatlanságot jelez 

A befektetők számára azonban ez nem volt elég, nem győzte meg őket arról, hogy a kínai gazdasági növekedés nem lassul le vészesen. Látszik ugyanis, hogy a kínai vezetés nem hajlandó más, a vállalkozásokat megerősítő gazdasági pályát követni. A kockázat az, hogy a tőzsde a bizonytalanságban ragad, miközben Kína a lassú növekedés korszakába lép, elveszik a feltörekvő piacok lendülete és a fejlett piacok stabilitása.

Így a kínai tőzsde gyenge teljesítménye éles kontrasztot mutat a globális részvények idei emelkedésével – még jobban kihangsúlyozva a befektetők szkepticizmusát Hszi Kínáról alkotott víziójával szemben. A CSI 300 mostanra megközelítette a 2019 elején látott szinteket, míg az USA, Japán és India benchmarkjai közel – vagy több mint – megduplázták értéküket ez idő alatt. A magánvállalkozások feletti fokozott állami ellenőrzés és a növekvő kereskedelmi szakadékok, Kína ipari önellátásra való törekvése, a vámháború az Egyesült Államokkal és Európával mind-mind közrejátszanak a kontinensnyi méretű országgal – és részvénypiacával – szembeni bizalmatlanságban. 

Összesen mintegy 6,5 ezermilliárd dollár tűnt el 

Ez majdnem megegyezik a japán részvénypiac kapitalizációjával. Kedden a CSI 300 index 0,7 százalékkal gyengült, majd a nap végén sikerült 0,1 százalékos emelkedésbe váltania, miután a kínai exportadatok a vártnál jobbak lettek. A mutató szeptemberben közel 4 százalékot esett, négy hónapos veszteségsorozat után.

Helikopterpénz kellene

Bár az elmúlt évek során volt néhány fellendülés, ezek legtöbbször hetek alatt kifulladtak, amikor beköszöntött a zord gazdasági realitás. Az MSCI China index kosarába tartozó cégek átlagos egy részvényre jutó nyeresége a második negyedévben 4,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – ez a Bloomberg Intelligence számításai szerint öt negyedév óta a legrosszabb teljesítmény. 

– mondta Steven Leung, az UOB Kay Hian Hong Kong Ltd. ügyvezető igazgatója, aki 30 éve foglalkozik a piaccal. „A mennyiségi lazítás típusú kormányzati likviditásnövelés lenne az egyetlen kiút” – vélte. Ezzel arra utalt, hogy közvetlenül az államnak kéne hitelkonstrukciókkal vagy akár a munkavállalóknak adandó közvetlen támogatásokkal élénkíteni a gazdaságot – gyakorlatilag az amerikai Fed volt elnöke, Ben Bernanke nevéhez köthető „helikopterpénzzel” kéne beindítani a keresletet. 

A Kínát tavaly óta sújtó defláció a spirál erősödésének jeleit mutatja, és a várakozások szerint a bruttó hazai termék deflátora néven ismert, a gazdaság egészére vonatkozó árak szélesebb körű mérőszáma – amely öt negyedév óta csökken – a várakozások szerint még 2025-ben is tovább süllyed. Ebben az a nagyon veszélyes, hogy önmagát gerjesztő folyamattá válhat a defláció; arra ösztönzi a háztartásokat, hogy visszafogják a kiadásaikat, vagy elhalasszák a vásárlásokat, mert arra számítanak, hogy az árak tovább csökkennek. A vállalati bevételek ezt súlyosan megszenvedik, ami további bércsökkentésekhez és elbocsátásokhoz vezet. Félő, hogy Kína a Japán útra lép, ez deflációval és stagnáló gazdasággal fenyeget.

Kényszerhelyzetben a vezetés

Egyre több Wall Street-i elemző véli úgy, hogy Kína nem érheti el az idei évre kitűzött 5 százalék körüli gazdasági növekedési célt. Bár ez riasztó lehet Peking számára, a politikai döntéshozók, úgy tűnik, kényszerhelyzetben vannak. A kínai jegybank nem élénkítheti a gazdaságot agresszív kamatcsökkentésekkel, hiszen ezzel növelné a különbséget a dollárkamattal szemben, ami erős leértékelődési nyomást gyakorolna a jüanra, és megdrágítaná az importot. Ez pedig ellehetetlenítené a kommunista vezetés azon szándékát, amely szerint az exportorientált gazdasági modellt fokozatosan a belső kereslet élénkítésére alapuló növekedési modellnek kell felváltania. A piac politikai ösztönzést várt, de a politika csak apró, fokozatos lépéseket tesz. 

– mondta Hao Hong, a Grow Investment Group vezető közgazdásza. „A gazdasági bizalom visszaszerzése érdekében a kormánynak abba kellene hagynia minden piacbefolyásoló tevékenységet, és hagynia kellene, hogy a piac és az emberek tegyék a dolgukat” – tette hozzá.