Lekörözik a magyar vásárlók európai társaikat - a valutaunióban stagnált a kiskereskedelem

Szinte észrevehetetlen mértékben vásárolt többet az európai lakosság júliusban, mint egy hónappal korábban. Az egy évvel korábbihoz képest viszont valamivel jobb a helyzet – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtöki jelentéséből.

Nem nyitották szélesre a pénztárcájukat az európaiak

Az eurót használó országok körében 0,1 százalékkal nőtt a boltok forgalma, az egész Európai Unióban pedig 0,2 százalékkal júniusról júliusra. Ez javulás a júniusi adathoz képest, amely mindkettő esetében 0,4 százalékos csökkenést mutatott. Akkor a magyar adatok sem voltak rózsásak, de lekörözték az uniósat. 

Éves szinten a naptárhatástól megtisztított kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben 0,1 százalékkal csökkent, az EU-ban pedig 0,4 százalékkal nőtt.

A vásárlók inkább élelmiszerre költöttek, mint benzinre

Élelmiszerekből, italokból és dohánytermékekből 0,4 százalékkal többet, üzemanyagból pedig 1 százalékkal kevesebbet vásároltak az euróövezetben élők havi alapon. Ha hozzávesszük a nem euróval fizető országokat is, akkor az olló még nagyobbra nyílik: élelmiszerből 0,5 százalékkal fogyott több, üzemanyagokból pedig 1,4 százalékkal kevesebb júliusban az előző hónaphoz képest. A bolti forgalom az unióban a legnagyobb mértékben Horvátországban (plusz 2,9 százalék), Ausztriában és Szlovákiában (plusz 1,8 százalék) nőtt, míg a legjobban Luxemburgban (mínusz 2,1 százalék) és Romániában (mínusz 1,8 százalék) csökkent.

Éves szinten megfordult a tendencia: élelmiszerekből, italokból és dohánytermékekből 0,7 százalékkal kevesebbet, míg üzemanyagokból ugyanannyit vásároltak a fogyasztók az euróövezetben. Az egész EU-t tekintve is kevesebb fogyott élelmiszerekből, mégpedig 0,4 százalékkal, pont annyival, mint az üzemanyagokból. A teljes kiskereskedelmi forgalom legnagyobb éves növekedését Luxemburgban (plusz 10,3 százalék), Horvátországban (plusz 7,9 százalék) és Bulgáriában (plusz 6,8 százalék), a legnagyobb csökkenését pedig Belgiumban (mínusz 4,4 százalék), Észtországban (mínusz 3,1 százalék) és Finnországban (mínusz 2,1 százalék) regisztrálták.

Felemásan teljesített a magyar kiskereskedelmi szektor az unióhoz képest

Magyarország az euróövezeti és az uniós átlagokhoz képest sokkal jobban teljesített éves alapon. A KSH adatai szerint a nyár közepéről a kiskereskedelem forgalom volumene 3,3 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva pedig 2,5 százalékkal nőtt éves alapon. 

Havi szinten azonban nem ilyen rózsás a helyzet. Júliusban a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a magyarok pontosan ugyanannyit vásároltak júliusban, mint júniusban. A részletes adatokat ebben a cikkben olvashatja.