A gyengélkedő német autóipar is fokozza a feszültségeket a kormányon belül

Christian Lindner pénzügyminiszter jelezte, hogy nem támogatja a szociáldemokraták és a zöldek javaslatát, amely szerint 6 ezer eurós állami támogatásra lennének jogosultak azok az autósok, akik belső égésű járművüket elektromos modellre cserélik. Mindez rávilágít arra, hogy a német kormánykoalíció továbbra is megosztott abban, hogy miként segítsenek stabilizálni az ország nehéz helyzetben lévő autógyártóit.

A liberális pártban (FDP) politizáló Lindner ugyanis a takarékoskodást támogatja, míg a zöldek és a szociáldemokraták bőkezűen osztogatnák a különböző támogatásokat. Az FDP másik politikusa, Volker Wissing közlekedési miniszter is arról beszélt, hogy a villanyautó-piacnak dotáció nélkül, piaci alapon kell működnie.

A német autóipar megsínylette az elmúlt éveket: a munkaerőhiány korábban felhajtotta a munkaerőköltségeket, az orosz–ukrán háború miatt pedig nőttek az energiaköltségek, ráadásul a cégek az orosz piacot is elvesztették, amelyet a kínai autógyártók hódítottak meg. Az elektromos átállás sem segített, 

Az e-autózás elterjedését akadályozza, hogy Németország tavaly kivezette a villanyautók állami támogatását, miközben az e-autók magasabb ára, valamint a megfelelően kiterjedt töltőhálózat hiánya szintén elriasztja a fogyasztókat. A kulcsfontosságú exportpiacokon, az Egyesült Államokban és Kínában is egyre fokozódik a verseny.

A Bloomberg szerint Németországban augusztusban éves szinten 69 százalékkal csökkentek az EV-eladások. A német autóipar szereplői sorra adják ki a lehangoló közleményeket: a Mercedes-Benz a múlt héten a BMW-hez csatlakozva csökkentette egész éves kilátásait. A legnagyobb hírveréssel a Volkswagen (VW) bejelentése járt.

Az ikonikus autógyártó közölte, hogy a költségcsökkentés jegyében németországi üzemeket is bezárhat, pedig a 87 éves történelemmel büszkélkedő vállalat korábban még sohasem tett ilyet odahaza. A Volkswagen csoport tavaly nagyjából 9 millió járművet gyártott, miközben a teljes kapacitása 14 millió.

Szerkezeti válságban szenved Németország

Az előző évben a magas energiaárak és a gyenge külföldi kereslet miatt az ország recesszióba süllyedt az év egészét tekintve, a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal zsugorodott. Az idei első negyedévben pedig a GDP az előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékkal csökkent, míg a másodikban stagnált. 

• A Bundesbank arra számít, hogy idén szerény mértékben, 0,3 százalékkal nőhet a gazdaság, amit a belső fogyasztás és az export hajthat. 
• A müncheni székhelyű Ifo Intézet lefelé módosította korábbi előrejelzését: jövőre 0,9 százalékos bővülést vár a korábbi 1,5 százalék helyett.

Az Ifo azt is megállapította, hogy Németország strukturális válságban van. Az sem ad okot örömre, hogy a kiskereskedelmi forgalom gyengén alakul, éves összevetésben 0,6 százalékkal, míg havi szinten 1,2 százalékkal esett vissza áprilisban. Az előbbi esetében 2022. május óta néhány hónap kivételével folyamatos volt a mutató visszaesése. Az ipari termelés szintén zsugorodott.

Mindez azzal magyarázható, hogy a német gazdaság elvesztette versenyképességét: az olcsó orosz energiahordozókra és a fejlett német technológiára épülő modell Európa legerősebb gazdaságává tette Németországot, azonban az orosz–ukrán háború kitörése és a konfliktus miatt bevezetett szankciók következtében mindez megszűnt.

Németországban a vállalatok idén sorra jelentették be a leépítéseket és a gyárbezárásokat. A német gyengélkedés Magyarország szempontjából is kedvezőtlen hír, mivel Németország az első számú kereskedelmi partnerünk, tehát a gyengélkedő német ipar a magyar gazdaságot is hátráltatja.