A német gazdaság hetedik csapása: az Intel nem építi meg a magdeburgi óriásgyárat

Ahogy Közép-Európára az eső, a német gazdaságra úgy záporoznak a rossz hírek mostanában. Az amerikai csipóriás Intel mintegy két évvel elhalasztotta a gyárépítést a szász-anhalti Magdeburgban, ami azt jelenti, hogy a legalább 30 milliárd eurós (12 ezermilliárd forint) ipari beruházás talán soha nem is valósul meg. 

A változást a tervekben az Intel vezérigazgatója, Pat Gelsinger még hétfőn jelentette be egy levélben a vállalat alkalmazottainak, más hírekkel együtt. A bejelentések nemhogy megrázták a technológiai óriás részvényeit, az árfolyamuk 6,5 százalékkal megugrott – kellemes hír az idei több mint 50 százalékos esés után. A részvényeseknek nem fáj Magdeburg, és örülnek, miután a cég többek közt azt is közölte, hogy 3 milliárd dolláros csipmegrendelést kapott a Pentagontól.  

Annál fájdalmasabb a döntés az utóbbi évtizedben stagnálásba süllyedt, sőt az utóbbi években visszaeső német ipar és a technológiai felzárkózásban reménykedő, hatalmas versenyképességi elmaradással és beruházási deficittel küszködő Európai Unió számára. A csipek és számítógép-alkatrészek gyártása a 21. század egyik kulcsipara, ha jelen van, az biztató gazdasági jel. 

– idézi a német Handelsblatt a vállalat újrastrukturálásával megbízott Gelsingert, aki a levélben azt is hozzátette, hogy az Elba-parti beruházás jövője a keresleten múlik majd.

Az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra itt gyártják majd a félvezetők egyötödét a világban. A Magdeburgba tervezett gyár a legnagyobb lehetett volna, amelyet a tavaly elfogadott uniós csiptörvény alapján támogattak volna, és megépülése nélkül kérdéses, tartható-e a brüsszeli cél.

A belátható jövőben egyetlen csipgyár sem épül az európai kontinensen ebben a kategóriában, ami azt jelenti, hogy Európa függő helyzetben marad a tengerentúli beszállítóktól a mesterséges intelligenciát és az automata vezetést szolgáló, magas teljesíményű félvezetőket illetően – füstölög egy másik, hírelemző cikkében a német üzleti lap.

A kellemetlen hír nyomában azonnal megindult a német kormányon belül a vita, hogy akkor most mi legyen a tervezett állami támogatással. A terv az volt, hogy Berlin 9,1 milliárd euróval támogatná meg a 33 milliárd eurós összköltségű magdeburgi beruházást. Közel voltak az Európai Bizottság hozzájárulásához, és ezt követően 30 nappal utalták volna az első négymilliárd eurót.   

Ha a keresleten múlik, könnyen lehet, hogy az egyre élesedő világversenyben soha nem lesz szüksége egy hatalmas német gyárra az Intelnek, amely sok amerikai telephelye mellett a következő országokban működtet gyárakat:

• Izrael,
• Malajzia.

Főhet Scholz feje: elmaradó beruházások, leépítések, romló hangulat

A szociáldemokrata német kancellárnak, Olaf Scholznak főhet a feje, nem azért, mert akkor így megmarad a 9,1 milliárd euró, hanem mert a szinte egybecsengő jelek szerint a gazdasági kilátások egyáltalán nem rózsásak, ahogy a politikaiak sem: egy évvel a szövetségi választások előtt toronymagasan vezet a közvélemény-kutatásokban az ellenzéki CDU–CSU szövetség, amely kedden már a „K-kérdésre” is választ adott, azaz megnevezte kancellárjelöltjét.

Szintén keddi hír, hogy közel egy éve a legmélyebb szintre romlott a befektetői hangulat Németországban.

A közelmúltban derült ki az is, hogy története folyamán először zárna be német gyárat az egyik ikonikus hazai autóóriás, a Volkswagen, tengelyt akasztva akár a nagy hatalmú szakszervezetekkel is. A német autóipar általában is versenyképességi és keresleti problémákkal küzd, ennek a tetejébe a BMW sokkoló méretű visszahívásról adott hírt.

Hogy ne csak a gazdaságban legyen baj, az augusztusi solingeni késeléses merényletet követően össztűz zúdul a kormány bevándorlási politikájára és a deportálások elmaradására.  

A német gazdaság másik problémája miatt máris összeugrottak az Intel-hír után

Amint kiderült, hogy ugrott az Intel-beruházás, legalábbis jó időre, Christian Lindner pénzügyminiszter (pártja a liberális FDP) azonnal jelezte az X platformon, hogy a felszabaduló pénzt a költségvetés tátongó hiányának betömésére kellene fordítani, „bármi egyéb nem felelős politika lenne”.

A költségvetési tervezetben jelen formájában 12 milliárd eurós lyuk van, és a közlekedésilámpa-koalíció ezt legalábbis egy számjegyűre szeretné valahogy csökkenteni.  Az Intel-pénz erre a problémára gyors megoldást jelentene. Csakhogy ha az Intel a későbbiekben meggondolja magát, akkor előállhat egy olyan helyzet, amikor már nincsen pénz az állami támogatásra.

– reagált Robert Habeck, a Zöldek delegálta gazdasági miniszter. Ez önmagában nyitottságra utalhatna, csakhogy a minisztérium közölte: a szövetségi Klíma- és Átalakulási Alapba (KTF) kellene helyezni a pénzt. Ami azt jelenti, hogy deficitfinanszírozási célokra elérhetetlen lenne.