Ahogy Közép-Európára az eső, a német gazdaságra úgy záporoznak a rossz hírek mostanában. Az amerikai csipóriás Intel mintegy két évvel elhalasztotta a gyárépítést a szász-anhalti Magdeburgban, ami azt jelenti, hogy a legalább 30 milliárd eurós (12 ezermilliárd forint) ipari beruházás talán soha nem is valósul meg.
A változást a tervekben az Intel vezérigazgatója, Pat Gelsinger még hétfőn jelentette be egy levélben a vállalat alkalmazottainak, más hírekkel együtt. A bejelentések nemhogy megrázták a technológiai óriás részvényeit, az árfolyamuk 6,5 százalékkal megugrott – kellemes hír az idei több mint 50 százalékos esés után. A részvényeseknek nem fáj Magdeburg, és örülnek, miután a cég többek közt azt is közölte, hogy 3 milliárd dolláros csipmegrendelést kapott a Pentagontól.
Annál fájdalmasabb a döntés az utóbbi évtizedben stagnálásba süllyedt, sőt az utóbbi években visszaeső német ipar és a technológiai felzárkózásban reménykedő, hatalmas versenyképességi elmaradással és beruházási deficittel küszködő Európai Unió számára. A csipek és számítógép-alkatrészek gyártása a 21. század egyik kulcsipara, ha jelen van, az biztató gazdasági jel.
Nemrégiben növeltük európai kapacitásunkat az írországi gyárunkon keresztül, amely a belátható jövőben a legfontosabb európai hubunk marad
– idézi a német Handelsblatt a vállalat újrastrukturálásával megbízott Gelsingert, aki a levélben azt is hozzátette, hogy az Elba-parti beruházás jövője a keresleten múlik majd.
Az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra itt gyártják majd a félvezetők egyötödét a világban. A Magdeburgba tervezett gyár a legnagyobb lehetett volna, amelyet a tavaly elfogadott uniós csiptörvény alapján támogattak volna, és megépülése nélkül kérdéses, tartható-e a brüsszeli cél.
A belátható jövőben egyetlen csipgyár sem épül az európai kontinensen ebben a kategóriában, ami azt jelenti, hogy Európa függő helyzetben marad a tengerentúli beszállítóktól a mesterséges intelligenciát és az automata vezetést szolgáló, magas teljesíményű félvezetőket illetően – füstölög egy másik, hírelemző cikkében a német üzleti lap.
A kellemetlen hír nyomában azonnal megindult a német kormányon belül a vita, hogy akkor most mi legyen a tervezett állami támogatással. A terv az volt, hogy Berlin 9,1 milliárd euróval támogatná meg a 33 milliárd eurós összköltségű magdeburgi beruházást. Közel voltak az Európai Bizottság hozzájárulásához, és ezt követően 30 nappal utalták volna az első négymilliárd eurót.
Ha a keresleten múlik, könnyen lehet, hogy az egyre élesedő világversenyben soha nem lesz szüksége egy hatalmas német gyárra az Intelnek, amely sok amerikai telephelye mellett a következő országokban működtet gyárakat:
A szociáldemokrata német kancellárnak, Olaf Scholznak főhet a feje, nem azért, mert akkor így megmarad a 9,1 milliárd euró, hanem mert a szinte egybecsengő jelek szerint a gazdasági kilátások egyáltalán nem rózsásak, ahogy a politikaiak sem: egy évvel a szövetségi választások előtt toronymagasan vezet a közvélemény-kutatásokban az ellenzéki CDU–CSU szövetség, amely kedden már a „K-kérdésre” is választ adott, azaz megnevezte kancellárjelöltjét.
Szintén keddi hír, hogy közel egy éve a legmélyebb szintre romlott a befektetői hangulat Németországban.
Feneketlen szakadék felé tart a német gazdaság
Brutálisan beesett a befektetői hangulatindex Németországban. A németek az euróövezet teljesítményétől sincsenek lenyűgözve, de amit saját gazdaságukról gondolnak, az még borzalmasabb.
A közelmúltban derült ki az is, hogy története folyamán először zárna be német gyárat az egyik ikonikus hazai autóóriás, a Volkswagen, tengelyt akasztva akár a nagy hatalmú szakszervezetekkel is. A német autóipar általában is versenyképességi és keresleti problémákkal küzd, ennek a tetejébe a BMW sokkoló méretű visszahívásról adott hírt.
Hogy ne csak a gazdaságban legyen baj, az augusztusi solingeni késeléses merényletet követően össztűz zúdul a kormány bevándorlási politikájára és a deportálások elmaradására.
Német horror: legalább 146 ezer körözött, 821 gyilkos kóborol szabadon
Nem csillapul a solingeni ámokfutás okozta felháborodás, habár a német kormány elkeseredetten oltaná a tüzet a brandenburgi választások előtt. A német bűnözés mértéke riasztó: a gyilkosok és körözöttek számáról, akiket nem sikerült elfogni, elképesztő statisztikát állított össze a német lap.
Amint kiderült, hogy ugrott az Intel-beruházás, legalábbis jó időre, Christian Lindner pénzügyminiszter (pártja a liberális FDP) azonnal jelezte az X platformon, hogy a felszabaduló pénzt a költségvetés tátongó hiányának betömésére kellene fordítani, „bármi egyéb nem felelős politika lenne”.
A költségvetési tervezetben jelen formájában 12 milliárd eurós lyuk van, és a közlekedésilámpa-koalíció ezt legalábbis egy számjegyűre szeretné valahogy csökkenteni. Az Intel-pénz erre a problémára gyors megoldást jelentene. Csakhogy ha az Intel a későbbiekben meggondolja magát, akkor előállhat egy olyan helyzet, amikor már nincsen pénz az állami támogatásra.
Most együtt megvitatjuk, hogy tudjuk értelmesen és gondosan felhasználni a fel nem használt pénzt, az ország javára fordítva
– reagált Robert Habeck, a Zöldek delegálta gazdasági miniszter. Ez önmagában nyitottságra utalhatna, csakhogy a minisztérium közölte: a szövetségi Klíma- és Átalakulási Alapba (KTF) kellene helyezni a pénzt. Ami azt jelenti, hogy deficitfinanszírozási célokra elérhetetlen lenne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.