Spanyol miniszterelnök: Európának nincs szüksége kereskedelmi háborúra Kínával

Hidakat kell építeni az Európai Unió és Kína között, Spanyolország pedig  igyekszik kompromisszumot találni a távol-keleti ország és az Európai Bizottság között – jelentette ki Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök négynapos kínai útja végén Kunszanban.

A mediterrán országbeli politikus szerint az Európai Uniónak át kellene gondolnia a Kínában gyártott elektromos járművekre kivetett vámok tervét, mivel az EU-nak nincs szüksége egy kereskedelmi háborúra. Mint ismert, nyáron léptek hatályba a kínai elektromos autókra vonatkozó ideiglenes vámok, mivel Brüsszel szerint Peking olyan támogatásokat juttathat az elektromosautó-gyártóinak, ami torzítja a tisztességes versenyt. 

Kína tagadja a vádakat, a felek közötti tárgyalások még zajlanak. Az átmeneti vám ugyanis legfeljebb négy hónapig érvényes, ezen időtartamon belül – vagyis október elejéig – az uniós tagállamoknak kell végleges döntést hozniuk. Ha az uniós országok megállapodnak, akkor a vámok öt évig lesznek érvényben. Kína már többször jelezte, hogy nem hagyja válasz nélkül a lépést.

A távol-keleti ország először dömpingellenes vizsgálatot indított az uniós sertéshús importjával szemben. Ha ennek eredményeképpen Peking korlátozza az uniós sertésimportot, az igen súlyos csapás lenne elsősorban Spanyolországnak, Dániának és Hollandiának. Nem csupán azért, mert Kína az uniós sertéshús legnagyobb felvevőpiaca, 

Így aztán érthető, hogy érintettként Spanyolország elkerülné a vámháborút. Kína azóta újabb vizsgálatot indított az Európai Unióból származó tejtermékekkel szemben. Sőt, az is felmerült, hogy emelik az európai robbanómotoros autók importjára kivetett sápot, ami leginkább az amúgy is bajban lévő német gyártókat érintené.

Geopolitikai feszültségek

Kína és Európa kapcsolatait tovább rontották a geopolitikai feszültségek, mivel a felek eltérő módon viszonyulnak az orosz–ukrán háborúhoz, és az öreg kontinens országai felsorakoztak az Egyesült Államok mellé a Peking ellen bejelentett korlátozások ügyében is. Az előbbi esetében az Európai Unió számos szankciót vezetett be Oroszország ellen, valamint Ukrajnát támogatja lőszerrel, pénzzel és haditechnikai eszközökkel. 

A távol-keleti ország viszont nemhogy nem vezetett be büntetőintézkedéseket, de segíti Moszkvát a szankciók kijátszásában, a kínai cégek pedig betöltötték a kivonuló európai vállalatok által hagyott űrt. A világ második legnagyobb gazdasága továbbá sérelmezte, hogy a csipgyártó berendezéseket készítő európai vállalkozások – például a holland ASML – a Fehér Ház tiltására nem szállítanak gépeket a kínai megrendelőknek.

A tárgyalások még zajlanak, de könnyen elmérgesedhet a vámvita. Pedig szükség lenne a párbeszédre: tavaly Kína volt az unió legnagyobb kereskedelmi partnere, miközben a blokk kereskedelmi deficitje éves szinten 27 százalékkal, 291 milliárd euróra csökkent.