Válságba került az indiai gyémántipar, csak az elmúlt hat hónapban több mint 30 ezren vesztették el állásukat a visszaesés miatt. A reménytelen helyzetben tömegével lesznek öngyilkosok az egykor virágzó iparágban dolgozó munkások, családok megélhetése került veszélybe.
A számok árulkodók:
a Gujarat államban található Surat-környékén dolgozzák fel a világon bányászott gyémántok 90 százalékát, több mint 800 ezren élnek polírozásból. A városban 15 nagy polírozó üzem van, amelyek éves forgalma meghaladja a 100 millió dollárt.
Az indiai vágott és csiszolt drágakőexport a 2022-es 23 milliárd dollárról 2023-ra 16 milliárd dollárra esett vissza, idén pedig várhatóan 12 milliárd dollárra csökken. Az ár csaknem 30 százalékkal került lejjebb.
A gyémántipar nem állt meg időben
Mahesh Virani, a Star Gems munkatársa szerint a túlkínálat azért következett be, mert
a globálisan csökkenő eladások ellenére nem csökkentették a termelést az üzemek, így egy lefelé tartó spirálba került a szektor.
A gyémántmunkásokat tömörítő szakszervezet szerint csak az elmúlt fél évben 30 ezren vesztették el állásukat, és másfél év alatt 65-en lettek öngyilkosok a nehéz helyzet miatt.
Először a Covid, aztán a háborúk miatt csökkent a drágakőkereslet,
a polírozott gyémánt üzletág 25-30 százalékkal esett vissza
– mondta Vallabh Lakhani, a Kiran Gems, elnöke. Persze az sem tesz jót, hogy India a nyers gyémántok harmadát Oroszországból vásárolja, azokat munkálja meg. A szankciók miatt a nyugati országok megtiltották az orosz alapanyagból készült ékszerek importját, ezáltal az Indiában megmunkált köveket sem veszik. Az ügyben már az indiai külügyminiszter is próbált intézkedni, S. Jaishankar szerint ugyanis az ilyen intézkedések jobban sértik az ellátási láncban alacsonyabban lévőket, mint Oroszországot.
Természet helyett kémcső
A visszaesés mindamellett a laboratóriumban termesztett gyémántok iránti kereslet növekedésének is betudható, amely a természetes gyémántok olcsóbb alternatívája, így népszerűsége töretlenül nő.
A gyémántszektor nehéz helyzetbe került, a kormány minden segítséget megad az érintetteknek
– hangsúlyozta Kumar Kanani, az államot kormányzó párt képviselője. Ebből eddig keveset éreznek a BBC-által megszólaltatott, az ügyben érintett családok. Közben pedig folyik az elbocsátási hullám, immár a nagyobb cégek körében is. A múlt hónapban a Kiran Gems a lassulásra hivatkozva 50 ezer alkalmazottjának adott 10 napos rendkívüli szabadságot. A gyémántiparban dolgozók szakszervezetének segélyvonalát 1600-an hívták, hogy munkát, vagy pénzügyi segítséget kérjenek.
Mindenki válságban
Nem csak a polírozók kerültek kilátástalan helyzetbe. A kereskedőknek sincs munkájuk.
Napok óta csak tétlenkedünk, alig van adásvétel
– mondja Dilip Sojitra, egyike az 5000 szurati brókernek.
A keresletet jól mutatja, hogy a laborban termesztett gyémánt karátja 300 dollárról, 80 alá esett.
Sokan bíznak persze a fellendülésben, nem ez a gyémántipar első válsága: a 2008-as recesszió után is több száz polírozó egységet zártak be, ezrek váltak munkanélkülivé. Rövidtávon az optimisták a karácsonyban, az újévi ajándékozásban bíznak, és várják a válság végét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.