Az eurózóna inflációja szeptemberben 2021 közepe óta először csökkent 2 százalék alá, ami megerősítette az Európai Központi Bank (EKB) e havi kamatcsökkentése mellett szóló, már amúgy is szilárd érveket, úgy tűnik, az elszabadult árnövekedés megfékezéséért folytatott hároméves küzdelem a végéhez közeledik. Más kérdés, mi volt az ára: az éves gazdasági növekedés az euróövezetben már több mint egy éve szinte leállt, aminek Magyarország is fizeti a hatásait. Az alacsonyabb kamatok ráférnek az európai gazdaságra.
Az Eurostat keddi előzetes adatai szerint elsősorban a csökkenő energiaköltségek és a visszafogott termékárak miatt szeptemberben éves szinten 1,8 százalékra mérséklődött az infláció az augusztusi 2,2-ről, szemben a piac által várt 1,9 százalékkal.
Havi szinten az euróövezeti fogyasztói árindex 0,1 százalékkal csökkent az előzetes becslések alapján, ami 2024 januárja óta az első csökkenés lenne.
A pénzromlás ütemének lassulását elsősorban az energiaárak jelentős visszaesése, valamint a szolgáltatások inflációjának gyengülése segítette elő, míg az élelmiszerek, az alkohol és a dohányáruk tovább drágultak.
Az EKB számára szintén kiemelten fontos, az élelmiszerek és az energia nélkül számított maginflációs ráta eközben 2,7 százalékra lassult az elemzők által várt 2,8 százalék helyett.
A euróövezet legnagyobb gazdaságai közül
Az EKB júniusban és szeptemberben már csökkentette az alapkamatot, és Christine Lagarde, a pénzintézet elnöke hétfőn jelezte, hogy a kedvező árfolyamokra tekintettel és az inflációs adatok függvényében még ebben a hónapban újabb kamatcsökkentésre kerülhet sor.
Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke szerint az Európai Központi Bank döntéshozóinak ébernek kell maradniuk még akkor is, ha a fogyasztói árak növekedése a jövő év végére 2 százalékra lassul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.