Rémálmok gyötörhetik az olajpiaci szereplőket

A közel-keleti konfliktus eszkalálódása ismét reflektorfénybe állította a világ legfontosabb olajszállító útvonalát, a Hormuzi-szorost, melynek esetleges lezárása az olaj- és gázpiac szereplőinek legvadabb rémálma, mivel súlyos hatással lenne az olajárra.

A keskeny, de stratégiailag kulcsfontosságú szoros Irán és Omán között helyezkedik el, rajta keresztül kerül az olaj a közel-keleti termelőktől a világpiacra. Az Egyesült Államok energiaügyi minisztériumának Energiainformációs Hivatala (EIA) adatai szerint 2022-ben napi 21 millió hordó, vagyis a globális olajkereskedelem 21 százaléka e szoroson keresztül bonyolódott.

Megugrik az olajár, ha Irán lezárja a szorost

A konfliktus eszkalálódása ellenére nem tudott tartósan 80 dollár köré kerülni az olaj világpiaci ára, ez azonban azonnal megváltozik majd, ha Irán a rakétatámadása után várható izraeli ellencsapásra válaszul lezárja a Hormuzi-szorost. 

– emlékeztetett a CNBC.

Sok energiapiaci elemző szerint ez a legrosszabb forgatókönyv, ebben az esetben ugyanis jóval száz dollár fölé emelkedne az olaj hordónkénti ára. (Egy amerikai dollár 365,8 forint.)

Alan Gelder, a Wood Mackenzie energetikai elemzője úgy véli, a szoros lezárásának azért lenne drámai hatása, mert azon keresztül kerül a világpiacra 

• a szaúd-arábiai, 
• a kuvaiti, 
• az iraki és 
• bizonyos mértékben az Egyesült Arab Emírségekben kitermelt olaj 

– mind a négy ország  a világ hét legnagyobb exportőre közé tartozik.

Ők tudnák pótolni a kieső iráni olajat

Ráadásul ezek a közel-keleti államok azok, amelyek pótolni tudnák a kieső napi egymillió hordó iráni olajat, ha az izraeliek úgy döntenek, nem Teherán nukleáris, hanem olajipari létesítményeire mérik a válaszcsapást, ami már csak idő kérdése.

Saul Kavonic, az MST Financial vezető elemzője szerint már önmagában az iráni termelés kiesése vagy az amerikai szankciók ígért szigorítása akár három százalékkal csökkentheti a globális kínálatot,

„Ha bármilyen lépés korlátozná a forgalmat a Hormuzi-szoroson keresztül, annak háromszor akkora hatása lenne, mint az 1970-es évek olajársokkjai, most ugyanis 150 dollár feletti hordónkénti árat jelentene” – nyilatkozta a portálnak.

Van még ennél rosszabb forgatókönyv is

Bjarne Schieldrop, a svéd SEB bank vezető nyersanyagelemzője a kérdéssel kapcsolatban emlékeztetett: a nyersanyagpiacokon általános szabály, ha a kínálat erősen korlátozott, az ár gyakran a normális szint öt-tízszeresére ugrik.

– írta jegyzetében, hozzátéve azonban, hogy annak alapján, hol áll most az olajár, a piac egyáltalán nem tart valószínűnek egy ilyen fejleményt.

Nem csak az olajpiacra lenne hatással

Az olaj mellett a globális gázpiacra is hatással lenne a Hormuzi-szoros lezárása – emlékeztetett Warren Patterson, a holland ING bank árupiaci stratégiáért felelős vezetője. Fennakadások lehetnek a Katarból érkező cseppfolyósított földgáz (LNG) áramlásában is, amely a globális LNG-kereskedelem több mint 20 százalékát teszi ki.

„Ez sokkolóan hatna a globális gázpiacokra, különösen az északi félteke téli időszakában, amikor a fűtési célú gáz iránti kereslet erősödik. Bár az új LNG-exportkapacitások felfutását látjuk, ez még mindig messze elmarad a katari exportvolumenektől” – figyelmeztetett.

Katar az Egyesült Államok és Ausztrália után a világ harmadik legnagyobb LNG-exportőre. A Kpler adatai szerint az év első nyolc hónapjában az amerikaiak rekordot jelentő 56,9 millió tonna LNG-t exportáltak, az ausztrálok 54,3 milliót, a katariak pedig 53,7 milliót.

növelhetik az olajexportjukat Kínába és Indiába is, valamint az LNG-kivitelüket is, amelyet az idén hat százalékkal, 35 millió tonnára terveznek emelni.