A közel-keleti konfliktus eszkalálódása ismét reflektorfénybe állította a világ legfontosabb olajszállító útvonalát, a Hormuzi-szorost, melynek esetleges lezárása az olaj- és gázpiac szereplőinek legvadabb rémálma, mivel súlyos hatással lenne az olajárra.
A keskeny, de stratégiailag kulcsfontosságú szoros Irán és Omán között helyezkedik el, rajta keresztül kerül az olaj a közel-keleti termelőktől a világpiacra. Az Egyesült Államok energiaügyi minisztériumának Energiainformációs Hivatala (EIA) adatai szerint 2022-ben napi 21 millió hordó, vagyis a globális olajkereskedelem 21 százaléka e szoroson keresztül bonyolódott.
A konfliktus eszkalálódása ellenére nem tudott tartósan 80 dollár köré kerülni az olaj világpiaci ára, ez azonban azonnal megváltozik majd, ha Irán a rakétatámadása után várható izraeli ellencsapásra válaszul lezárja a Hormuzi-szorost.
Akár még egy ideiglenes fennakadástól is az egekbe szökne az olajár, emelkednének a tengeri szállítási díjak és jelentős zavarok keletkeznének az ellátási láncban,
– emlékeztetett a CNBC.
Sok energiapiaci elemző szerint ez a legrosszabb forgatókönyv, ebben az esetben ugyanis jóval száz dollár fölé emelkedne az olaj hordónkénti ára. (Egy amerikai dollár 365,8 forint.)
Alan Gelder, a Wood Mackenzie energetikai elemzője úgy véli, a szoros lezárásának azért lenne drámai hatása, mert azon keresztül kerül a világpiacra
– mind a négy ország a világ hét legnagyobb exportőre közé tartozik.
Ráadásul ezek a közel-keleti államok azok, amelyek pótolni tudnák a kieső napi egymillió hordó iráni olajat, ha az izraeliek úgy döntenek, nem Teherán nukleáris, hanem olajipari létesítményeire mérik a válaszcsapást, ami már csak idő kérdése.
Saul Kavonic, az MST Financial vezető elemzője szerint már önmagában az iráni termelés kiesése vagy az amerikai szankciók ígért szigorítása akár három százalékkal csökkentheti a globális kínálatot,
az olajár pedig ettől elérheti vagy meg is haladhatja a hordónkénti száz dollárt.
„Ha bármilyen lépés korlátozná a forgalmat a Hormuzi-szoroson keresztül, annak háromszor akkora hatása lenne, mint az 1970-es évek olajársokkjai, most ugyanis 150 dollár feletti hordónkénti árat jelentene” – nyilatkozta a portálnak.
Bjarne Schieldrop, a svéd SEB bank vezető nyersanyagelemzője a kérdéssel kapcsolatban emlékeztetett: a nyersanyagpiacokon általános szabály, ha a kínálat erősen korlátozott, az ár gyakran a normális szint öt-tízszeresére ugrik.
Tehát, ha a legrosszabb bekövetkezne, és a Hormuzi-szoros egy hónapra vagy még tovább zárva lenne, akkor a Brent nyersolaj ára valószínűleg hordónként 350 dollárra szökne fel, a világgazdaság összeomlana, és az olajár egy idő után ismét 200 dollár alá esne vissza
– írta jegyzetében, hozzátéve azonban, hogy annak alapján, hol áll most az olajár, a piac egyáltalán nem tart valószínűnek egy ilyen fejleményt.
Az olaj mellett a globális gázpiacra is hatással lenne a Hormuzi-szoros lezárása – emlékeztetett Warren Patterson, a holland ING bank árupiaci stratégiáért felelős vezetője. Fennakadások lehetnek a Katarból érkező cseppfolyósított földgáz (LNG) áramlásában is, amely a globális LNG-kereskedelem több mint 20 százalékát teszi ki.
„Ez sokkolóan hatna a globális gázpiacokra, különösen az északi félteke téli időszakában, amikor a fűtési célú gáz iránti kereslet erősödik. Bár az új LNG-exportkapacitások felfutását látjuk, ez még mindig messze elmarad a katari exportvolumenektől” – figyelmeztetett.
Katar az Egyesült Államok és Ausztrália után a világ harmadik legnagyobb LNG-exportőre. A Kpler adatai szerint az év első nyolc hónapjában az amerikaiak rekordot jelentő 56,9 millió tonna LNG-t exportáltak, az ausztrálok 54,3 milliót, a katariak pedig 53,7 milliót.
Ironikus módon az oroszok nyerhetnek a legtöbbet az egésszel,
növelhetik az olajexportjukat Kínába és Indiába is, valamint az LNG-kivitelüket is, amelyet az idén hat százalékkal, 35 millió tonnára terveznek emelni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.