Üzemanyagár: a választás múlhat rajta Amerikában – aggódhat Kamala Harris
A közel-keleti konfliktus eszkalálódása nyomán jelentősen drágult az olaj az utóbbi hetekben, és nem lehet tudni, hogyan alakul ennek nyomán az Egyesült Államokban az üzemanyagár a novemberi elnökválasztási kampány finisében és mennyire befolyásolja annak végkimenetelét.
Bár pénteken 1,2, illetve 1,1 százalékkal csökkent az olajár, a Brent hordónként 78,46, az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate (WTI) pedig 74,99 dollárra, ez csak ideiglenes megnyugvást jelent. (Egy dollár 366,2 forint.) A geopolitikai kockázatok, például Izrael most már bármikor várható válasza az iráni rakétatámadásra, újabb lökést adhatnak az áraknak.
Az amerikaiaknak számít az üzemanyagár
Az olajárak emelkedése potenciálisan következményekkel járhat a jövő hónapban esedékes amerikai elnökválasztásra, mivel értelemszerűen növeli a benzin árát, ami jelentős befolyással bír az általános fogyasztói magatartásra, mondták szakértők az ABC Newsnak.
A közelmúltbeli növekedés egyelőre nem elég nagy ahhoz, hogy hatással legyen a választások kimenetelére, a következő hetekben esetleg bekövetkező további emelkedés azonban megkeserítheti a fogyasztói hangulatot, és gyengítheti Kamala Harris alelnök támogatottságát az igen kiélezett versenyben.
Az emberek a benzint a gazdaság és a közérzetük mérőszámaként használják
– magyarázta Denton Cinquegrana, az Oil Price Information Service vezető olajipari elemzője. „Egy kis árváltozás valószínűleg nem fogja kilendíteni az ingát, de például egy gallononként 50 centes már felkelti az emberek figyelmét” – tette hozzá, megjegyezve, hogy egy ilyen mértékű emelés lehetséges ugyan, de nem valószínű. (Egy gallon 3,8 liter, egy dollár 366,2 forint.)
Nem mindenki szkeptikus
Van azonban olyan szakértő is, aki vitatja még egy erőteljesebb áremelkedésének hatását is. Jon Krosnick, a Stanford Egyetem politológus professzora az üzemanyagárak és a politikai véleményformálás közötti kapcsolatot tanulmányozza, és szerinte nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a választók hibáztatnák-e Harrist az árnövekedés miatt.
De ha még így lenne is, nem biztos, hogy a kampányból hátralévő néhány hét elég idő-e arra, hogy a magasabb árak felkeltsék a választók figyelmét. „Az emberek hosszú távon nézik a gazdaságot, nem pedig az elmúlt hónapra tekintve” – állítja.
Eddig csökkentek az árak
A szakértők arra is emlékeztettek, hogy az elmúlt évben jelentősen csökkent az üzemanyag ára az Egyesült Államokban, így az amerikai fogyasztók számára kisebb mértékű emelkedés talán nem számít különösebben. Az AAA amerikai autóklub adatai szerint
a benzin átlagára 15 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly.
Ráadásul a világpiaci olajár is alacsonyabb, mint 2022-ben, amikor a koronavírus-járványból való globális kilábalás és az ukrajnai háború 123,7 dollárra repítette. (Egyébként még ez is messze elmaradt a történelmi rekordtól, ami 147,27 dollár volt 2008 júliusában.)
Minden szem Izraelre és Iránra szegeződik
Az Izrael és Irán közötti feszültség eszkalálódása azonban jelentősen megemelheti az olajárakat; a legrosszabb forgatókönyv, ha Teherán lezárja a Hormuzi-szorost.
Az olajárak egekbe ugrása nyomán ugyanez következne be az amerikai üzemanyagárakkal is, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok a világ legnagyobb olajtermelője – egyúttal azonban a második legnagyobb importőre is.
Ebben az esetben a jelenlegi adminisztrációt okolhatják a választók az áremelkedésért,
amelynek Harris is prominens tagja, állítja Carola Binder, a Texasi Egyetem közgazdász professzora, akinek a szakterülete az üzemanyagárak és a fogyasztói magatartás közötti kapcsolat. „Ha hatalmas ugrás lenne az üzemanyagárakban, akkor úgy vélem, az ártana Harris esélyeinek. A fogyasztói hangulat ugyanis valóban befolyásolja a választásokat” – hangsúlyozta.
A Political Psychology című tudományos folyóiratban 2016-ban megjelent tanulmánynak ugyan nem az üzemanyagárak és a választási esélyek, hanem előbbiek és a hivatalban lévő elnök megítélése közötti kapcsolatot vizsgálta, az összefüggés így is egyértelmű.
Az 1970-es évek közepe és a 2000-es évek közepe között a megemelkedett üzemanyagárak mindig lefelé húzták az elnök népszerűségét, méghozzá minden tíz centes drágulás több mint fél százalékponttal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.