Nagyjából 70 éve, az 1950-es évek óta nem esett meg, hogy Ausztria gazdasága két egymást követő évben is zsugorodott, mint ahogy tavaly és várhatóan idén történik. Eközben a nagy szomszéd Németországnak sem megy jól. A válság miatt sok fogyasztó spórol a sógoroknál és csökken az ipari termelés is. Kérdéses, hogy a két német nyelvű ország visszaszerezheti-e versenyképességét? – teszi fel a kérdést az osztrák Der Standard.
Ha azonban Ausztria keleti határain túlra tekintünk, ami Bécs esetében csak néhány tucat kilométernyi távolság – folytatja lap –, a helyzet egészen másképp fest. Az EU-hoz 20 évvel ezelőtt csatlakozott közép- és kelet-európai országokban a gazdasági helyzet érezhetően jobb, mint az egykori vasfüggöny nyugati oldalán, bár ez a friss magyar negyedéves GDP-számon nem lázszik.
Ez a fejlemény már csak azért is meglepő, mert mindig is azt feltételezték, hogy a régiós és a német gazdaság szoros kapcsolata miatt Németország nélkül nem lehetséges lendületes növekedés Kelet-Közép-Európában
– mondta az újságnak Richard Grieveson, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (WIIW) szakértője.
„Most azonban kiderült, hogy mégis lehetséges”.
A WIIW október közepén készült gazdasági előrejelzése Horvátországnak 3,3 százalékos, Lengyelországnak 3,1 százalékos, Szlovákiának pedig 2 százalékos GDP-növekedést jelzett előre az idei évre, miközben a Wifo gazdaságkutató intézet prognózisa szerint az osztrák gazdaság 2024-ben 0,6 százalékkal zsugorodik – vagyis recesszióban van. Németországban pedig a Hans Böckler Alapítvány makrogazdasági és konjunktúrakutató intézete stagnálást vár erre az évre.
Magyarázatképpen közgazdászok még mindig a felzárkózási hatásra hivatkoznak, azaz arra, hogy a térség az uniós belépéskor gazdaságilag alacsony szintről indult. A bérek és az adók még mindig alacsonyabbak, mint nyugatabbra. A szabályozási követelmények is némileg lazábbak bizonyos esetekben, ami szintúgy megkönnyíti a növekedést.
Az Erste Group Research szerint a keleti eu-s gazdaságok GDP-je 2007 és 2023 között átlagosan 51,6 százalékkal nőtt, messze túlszárnyalva a Nyugat tempóját.
Az elmúlt évek tapasztalata azonban azt is mutatja, hogy a 2007/08-as pénzügyi válságtól a 2020/21-es koronavírus-járványig Közép- és Kelet-Európa sosem maradt ki a „jóból”, különösen, ha Németország is szenvedett. Ezért a felzárkózási hatás nem nyújt elegendő magyarázatot a térség új keletű ellenálló képességének magyarázatára.
Sok szakértő rá is mutat egy másik tényezőre, a „nearshoringra” vagy „friend-shoringra”. Eszerint a térség az általános globális bizonytalanságból is profitál. A brit Economist például nemrégiben a régiót az „új Kínának” nevezte. Miután ugyanis Kínára büntetővámokat vetettek ki, és a járvány óta a globális ellátási láncok megbízhatóságával kapcsolatban is vannak félelmek, a nyugati vállalatok inkább az európai szomszédságban fektetnek be. Kisebbek a politikai kockázatok, a távolságok is rövidebbek. Első a biztonság. Ha tehát a célország például az EU vagy a NATO tagja, az még jobb.
A WIIW szerint ugyanakkor van egy még fontosabb tényező a háttérben, s ez nem más mint a fogyasztás és a szolgáltatások virulása a térségben.
szorgalmasan költik a pénzt ezekben az országokban, így védve gazdaságaikat az olyan visszaesésektől, mint amilyenek Ausztriában és Németországban bekövetkeztek – írja a Standard. Míg az export és az ipari termelés alig jobb, mint Nyugaton, addig a fogyasztás és a szolgáltatások – amelyek lazább kapcsolatban áll a világgazdasággal – virágoznak.
Ez pedig annak köszönhető, hogy a közép-európaiaknak érezhetően több pénz van a zsebükben, mint a közelmúltban bármikor. A nominális bérek 2008 óta legalább kétszer olyan gyorsan emelkedtek, mint az EU-27 átlaga. Az utóbbi években a munkaerőhiány miatt ez a tendencia ismét felgyorsult. Reálértéken, azaz inflációval kiigazítva a jövedelmek sok esetben évente akár 10 százalékkal is nőttek.
Az alacsony születési arányszám és az elmúlt évtizedekben jellemző tömeges nyugatra vándorlás következtében tudniillik csökkent a népesség. Bulgáriában például 1989 óta becslések szerint 27 százalékkal csökkent a népesség, mintegy 6,5 millió főre, Horvátországban és Romániában a csökkenés 18 százalék körüli. Az igazsághoz tartozik ellenben, hogy Lengyelországban és Szlovákiában a népesség száma nagyjából változatlan maradt.
A szomszédok lendülete végső soron Ausztria számára is kedvező – emelte ki a lapnak Fritz Mostböck, az Erste Group vezető közgazdásza.
Az osztrák vállalatok jelentős hányada a kelet-közép-európai régió uniós országaiban tesz szert árbevétele és nyeresége nagy részére. A 2024-es és 2025-ös évre vonatkozóan arra számítunk, hogy ez a régió átlagosan legalább háromszoros növekedést ér el Ausztriához képest.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.