Ledöbbent Ausztria, hogy száguldanak a keleti szomszédok

Nagyjából 70 éve, az 1950-es évek óta nem esett meg, hogy Ausztria gazdasága két egymást követő évben is zsugorodott, mint ahogy tavaly és várhatóan idén történik. Eközben a nagy szomszéd Németországnak sem megy jól. A válság miatt sok fogyasztó spórol a sógoroknál és csökken az ipari termelés is. Kérdéses, hogy a két német nyelvű ország visszaszerezheti-e versenyképességét? – teszi fel a kérdést az osztrák Der Standard.

Német pörgés nélkül is van élet Közép-Európában

Ha azonban Ausztria keleti határain túlra tekintünk, ami Bécs esetében csak néhány tucat kilométernyi távolság – folytatja lap –, a helyzet egészen másképp fest. Az EU-hoz 20 évvel ezelőtt csatlakozott közép- és kelet-európai országokban a gazdasági helyzet érezhetően jobb, mint az egykori vasfüggöny nyugati oldalán, bár ez a friss magyar negyedéves GDP-számon nem lázszik.

– mondta az újságnak Richard Grieveson, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (WIIW) szakértője.

„Most azonban kiderült, hogy mégis lehetséges”.

A WIIW október közepén készült gazdasági előrejelzése Horvátországnak 3,3 százalékos, Lengyelországnak 3,1 százalékos, Szlovákiának pedig 2 százalékos GDP-növekedést jelzett előre az idei évre, miközben a Wifo gazdaságkutató intézet prognózisa szerint az osztrák gazdaság 2024-ben 0,6 százalékkal zsugorodik – vagyis recesszióban van. Németországban pedig a Hans Böckler Alapítvány makrogazdasági és konjunktúrakutató intézete stagnálást vár erre az évre.

Ausztria keleti szomszédsága az új Kína

Magyarázatképpen közgazdászok még mindig a felzárkózási hatásra hivatkoznak, azaz arra, hogy a térség az uniós belépéskor gazdaságilag alacsony szintről indult. A bérek és az adók még mindig alacsonyabbak, mint nyugatabbra. A szabályozási követelmények is némileg lazábbak bizonyos esetekben, ami szintúgy megkönnyíti a növekedést.

Az elmúlt évek tapasztalata azonban azt is mutatja, hogy a 2007/08-as pénzügyi válságtól a 2020/21-es koronavírus-járványig Közép- és Kelet-Európa sosem maradt ki a „jóból”, különösen, ha Németország is szenvedett. Ezért a felzárkózási hatás nem nyújt elegendő magyarázatot a térség új keletű ellenálló képességére.

Sok szakértő rá is mutat egy másik tényezőre, a „nearshoringra” vagy „friend-shoringra”. Eszerint a térség az általános globális bizonytalanságból is profitál. A brit Economist például nemrégiben a régiót az „új Kínának” nevezte. Miután ugyanis Kínára büntetővámokat vetettek ki, és a járvány óta a globális ellátási láncok megbízhatóságával kapcsolatban is vannak félelmek, a nyugati vállalatok inkább az európai szomszédságban fektetnek be. Kisebbek a politikai kockázatok, a távolságok is rövidebbek. Első a biztonság. Ha tehát a célország például az EU vagy a NATO tagja, az még jobb.

Kilőttek a reálbérek a régióban

A WIIW szerint ugyanakkor van egy még fontosabb tényező a háttérben, s ez nem más mint a fogyasztás és a szolgáltatások virulása a térségben. 

• A fodrászoktól 
• az éttermeken át 
• az áruházakban való vásárlásig 

szorgalmasan költik a pénzt ezekben az országokban, így védve gazdaságaikat az olyan visszaesésektől, mint amilyenek Ausztriában és Németországban bekövetkeztek – írja a Standard. Míg az export és az ipari termelés alig jobb, mint Nyugaton, addig a fogyasztás és a szolgáltatások – amelyek lazább kapcsolatban áll a világgazdasággal – virágoznak.

Ez pedig annak köszönhető, hogy a közép-európaiaknak érezhetően több pénz van a zsebükben, mint a közelmúltban bármikor. A nominális bérek 2008 óta legalább kétszer olyan gyorsan emelkedtek, mint az EU-27 átlaga. Az utóbbi években a munkaerőhiány miatt ez a tendencia ismét felgyorsult. Reálértéken, azaz inflációval kiigazítva a jövedelmek sok esetben évente akár 10 százalékkal is nőttek.

Az alacsony születési arányszám és az elmúlt évtizedekben jellemző tömeges nyugatra vándorlás következtében tudniillik csökkent a népesség. Bulgáriában például 1989 óta becslések szerint 27 százalékkal csökkent a népesség, mintegy 6,5 millió főre, Horvátországban és Romániában a csökkenés 18 százalék körüli. Az igazsághoz tartozik ellenben, hogy Lengyelországban és Szlovákiában a népesség száma nagyjából változatlan maradt.

A szomszédok lendülete végső soron Ausztria számára is kedvező – emelte ki a lapnak Fritz Mostböck, az Erste Group vezető közgazdásza.