Musk és Trump együtt kurtítanák meg a fiskális hidrát, de a valóság tenyere már viszket

Ha Donald Trump nyeri a november 5-i elnökválasztást, minden várakozás szerint felkéri majd Elon Muskot, hogy vezesse a kormányzati kiadások csökkentésére irányuló erőfeszítését, amelynek beceneve a Department of Government Efficiency (DOGE) lehet majd. Musk a napokban elárulta, 2000 milliárd dollárral kívánja csökkenteni a fiskális oldal kiadásait: azt azonban, hogy melyik kalapból venné el ezt a több mint tízévnyi magyar GDP-nek megfelelő összeget, nem közölte – minden bizonnyal nem véletlenül.

Trump melyik kezét harapná meg Musk?

A Blomberg cikke szerint a Musk által vizionált 2000 milliárd dollárnyi vágás ugyanis közel egyharmadát jelenti a teljes, 6,75 ezermilliárdos amerikai büdzsének, melynek nehéz olyan területét találni, amit egy vonással alaposan meg lehetne nyirbálni: a legnagyobb egyéni kiadástömeghez, a 1,5 ezermilliárd dolláros társadalombiztosítási sorhoz például adminisztratív és politikai (vagyis inkább népszerűségi) okokból is nagyon nehéz lenne hozzányúlni, de a helyzet nehézségét az adja, hogy ez az állítás a fiskális oldal legtöbb összetevőjéről egyaránt elmondható.

Ilyen a helyzet például a katonai kiadásokkal is: Amerika az idén 

• 874 milliárd dollárt költött védelmi kiadásokra, 
• további 325 milliárdot pedig a veteránok változó formában való támogatására

 – ehhez az összesen 1,2 ezermilliárd dolláros sorhoz viszont egy republikánus politikus saját elveit követve igazából nem nyúlhat hozzá, főleg, ha saját szavazóbázisának nagy részét pont az aktív és már visszavonult állomány tagjai teszik ki.

Szintén hatalmas kiadástömeget jelent az államadósság után fizetendő kamatok 882 milliárd dolláros sora is, zsugorodásra pedig itt is nehéz számítani: mind Trump, mind Harris ugyanis expanzív fiskális politikával számol, jelentős gazdaságélénkítő csomagokkal tarkítva, ezek finanszírozásához pedig jó eséllyel újabb hiteleket kell majd felvenni, ami inkább tovább bővítheti majd ezt a sort, mintsem megkurtítsa.

Az pedig kifejezetten érdekes, hogy Musk hogyan tudna pártalan maradni a kiadáscsökkentés kérdésében, mikor cégei, köztük a SpaceX és a Tesla, hatalmas összegeket vesznek fel a kormánytól különböző támogatások és megrendelések keretein belül.

Trump korábban is próbálta már megvágni a kiadásokat, sikertelenül

Trump már 2016 előtt is terítéken tartotta a fiskális oldal megzabolázását, de valódi sikert ezen a téren sem ért el: mikor az Obamacare néven elhíresült egészségügyi csomagot próbálta megreformálni, indítványa a szenátusban bukott el, számtalan más csomagja pedig a kongresszus rostáján nem ment át – a helyzet pedig minden bizonnyal ezentúl is hasonló volna, a képviselők ugyanis nagyon ritkán szavaznak csak meg olyan indítványokat, amik csökkentik a saját körzeteiknek járó juttatások mennyiségét.

A sors iróniája pedig, hogy elnöksége utolsó évében 

tovább növelve ezzel az államadósságot.

Trump ugyanakkor már belengette, hogy akkor sem mond le kiadáscsökkentési vágyairól, ha a kongresszus keresztbe tesz neki: a volt elnök nemrég arról beszélt, hogy ha kell, akkor elnöki jogkörét gyakorolva megakadályozza a testület által már kifizetésre ítélt pénzek folyósítását, kvázi nyers erővel – ezt viszont a jelenleg érvényes jogszabályok szerint egyértelműen nem teheti meg.