Az olajipar is kiemelten követi az amerikai elnökválasztást

Az északi-tengeri Brent olajfajta ára hordónként 75 dollár fölé került, ami több mint 6 százalékos emelkedés az elmúlt öt napban, viszont hétfő óta alig mozdult az árfolyam. Az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate (WTI) kurzusa csupán 0,6 százalékkal drágult, közel 72 dollárra.

Az elmúlt napokban tapasztalható enyhe emelkedést több tényező is magyarázza: az egyik, hogy az olajexportőr országokat tömörítő OPEC+ egy hónappal elhalasztotta a termelés helyreállítását. Az árakra nyomást gyakorol a közel-keleti konfliktus, valamint az amerikai tengeri olaj- és földgázkitermelő platformokat érintő extrém időjárás a Mexikói-öbölben.

A cégek közül a Shell közölte, hogy evakuálja a nem létfontosságú személyzet egy részét a térségben a trópusi viharok miatt. A kereskedők figyelmét a szoros amerikai elnökválasztás sem kerüli el. A befektetők arra számítanak, hogy egy lehetséges második Trump-adminisztráció barátságosabb lenne az olajiparral szemben.

Sőt, a Bloombergnek források elárulták: Dél-Korea fontolgatja, hogy Trump győzelme esetén növeli az Egyesült Államokból származó energiahordozók importját, hogy a távol-keleti ország csökkentse a Washingtonnal szembeni kereskedelmi többletét.

Az olajpiac mindemellett kiemelt figyeli a Fed csütörtöki kamatdöntését is, míg Kínában a héten ülésezik az Országos Népi Kongresszus Állandó Bizottsága, melytől további gazdaságélénkítő lépéseket remélnek a befektetők. 

Érdemes megjegyezni, hogy a Brent ára tavaly 71 és 94 dollár közt minden szintet megjárt, az orosz–ukrán háború kirobbanása után 110 dollár felett is jegyezték, melyhez képest a mostani 75 dolláros árfolyam jókora visszaesésnek számít.

Három ország uralja az olajtermelést

Az olaj továbbra is a világ egyik legfontosabb erőforrása maradt: az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és Oroszország – a Szovjetunióhoz tartozó Orosz Föderáció rendszerváltás előtti termelését is beleszámítva – minden más országnál több fekete aranyat termelt ki az elmúlt évtizedekben. A három ország együttesen a globális olajtermelés 40 százalékát adta 2023-ban, napi 32,8 millió hordóval.

Az előrejelzések szerint idén Washington megőrizheti vezető olajtermelői pozícióját, miközben az olajexportáló országokat tömörítő OPEC+ tartja a termeléscsökkentési megállapodást. Az energiahordozót viszonylag kevés ország aknázza ki, ami továbbra is jelentős gazdasági és politikai előnyöket nyújt az érintett államoknak.