Nem tört meg a tradíció: aki meg tudta nyerni a billegő államok közül az autóipar fellegvárának számító Michigant, az költözhet be januárban a Fehér Házba. Jelesül Donald Trump, aki visszatérőként jól ismeri a terepet, s számos olyan ígéretet tett már az ágazat szereplőinek, amelyeket nem teljesített.
Az emlékezet azonban véges, a remény pedig a tradicionális amerikai sikerágazat hanyatlásával fordított arányban nő. A mostani kampány során az elnökjelöltek fűt-fát ígértek, ezek megvalósítása most Donald Trump felelőssége lesz. A legfontosabb témákat
szolgáltatta a riválisok számára. Szakértők Kamala Harristól az előző négy éves autóipari politika folytatását, Trumptól pedig az első elnöki ciklusában elrendelt intézkedések és stratégia visszahozását és erőteljesebb eszközök alkalmazásával való végrehajtását várták.
Az 1,1 millió autóipari munkást foglalkoztató Michigan a detroiti hármak (General Motors, Ford, Stellantis) őshazája, a gyártók azonban taktikusan megpróbálták távol tartani magukat a kampányígéretek minősítésétől és egyik jelölt mögé sem álltak be.
Leszámítva az egykori Trump-ellenes demokratából Trump feltétlen támogatójává átvedlett Elon Muskról, akinek a hátsó szándékairól még keveset tudni, arról annál többet, hogy legkevesebb 45 millió dollárt csatornázott be a republikánus elnökjelölt kampánykasszájába és a rendezvényein is fellépett.
Hogy a Tesla alapító-vezérigazgatója és a klímaszkeptikus, az elektromos átállás előnyeit humbugnak tartó Trump együttműködése mennyire tud konstruktív és gyümölcsöző lenni, azt majd az idő dönti el.
Célom, hogy az amerikai autógyártás nagyobb legyen, mint fénykorában, és hogy Detroit és Michigan álljon a középpontjában
– hangoztatta egy helyi kampányrendezvényen Trump, ahol felvázolta az ágazatot érintő programját. Első helyen említette a hazai ipar maximális védelmét, melynek keretében az Egyesült Államok határain kívül gyártott autók behozatalát száz százalékos védővámmal sújtaná. Ez a lépés a Magyarországon dolgozó német autógyártókat érzékenyen érintené, de mint ilyen esetben megszokott, a felek kompromisszumot is köthetnek.
Trump a kínai import elől légmentesen bezárná a kapukat, igaz ezt a ígéretét a regnáló elnök, Joe Biden már valóra váltotta, amikor is szeptemberben 25-ről 102 százalékra emelte a kínai elektromos járművekre kivetett büntetővámot. Ezzel a kínai villanyautó-gyártók amerikai terveit keresztülhúzta ugyan, de egy kiskapu még így is maradt, amelyben bezárása már Trumpra hárul.
Az első elnöksége alatt tető alá hozott amerikai–kanadai–mexikói vámszövetség feltételeit a négy év tapasztalatai alapján újra kell tárgyalni, különösen a déli szomszéd kilengései” miatt. A USMCA egyezményt kihasználva a „mexikanizált” kínai áruk ugyanis kedvezményesen érkezhetnek az Egyesült Államok piacára, ami sérti Amerika gazdasági érdekeit.
Trump megfenyegette az egyes modelljeinek gyártását az alacsonyabb költségek miatt Mexikóba áttelepíteni szándékozó Stellantist, hogy száz százalékos vámmal sújtja az onnan visszahozott kész autóit.
Az kérdés, hogy mexikói gyárépítésben gondolkodó, s ezen keresztül közvetlenül az amerikai piacra bejutó kocsikkal mi lesz a helyzet. Az új generációs autógyártás világelsője, a kínai BYD egyelőre lebegteti mexikói gyárának építését, ahogy a Elon Musk is arra vár, hogy milyen Trump megnyilvánuljon ebben a kérdésben. Kanada egyébként – Amerikát némi fáziskéséssel követve – már maga is ugyanakkora vámmal sújtja a kínai járműveket.
Trump az elektromos átállás támogatását jelentősen megnyirbálná, de a 2022 augusztusában elfogadott, s a klímavédelemmel összefüggő 783 milliárd dolláros támogatási és beruházási programot finanszírozó Inflációcsökkentési törvényt (IRA) teljes egészben annulálni már nem tudja.
Annál is inkább, mert Biden az amerikai ipar Kína-függésétől szabadulva ebből a keretből támogatta többi között a külföldi autó- és akkumulátor-gyártók amerikai beruházásait. Ma már az Egyesült Államokban gyártott autók 48 százaléka külföldi tulajdonú társaságok helyi üzemeiben készül.
A villanyautók vásárlásához nyújtott, 7500 dollárig terjedő adókedvezmény visszavonásával viszont a Teslának kedvezne, mivel Musk cége a riválisoknál sokkal alacsonyabban tudja tartani a költségszintet, s ezzel játszani is szokott – elég a Kínában általa kirobbantott árcsökkentési verseny okozta galibákra gondolni.
Az viszont garantálható, hogy kikukázza Joe Bidennek az elektromos átállást erőltető tervét, amely a magas költségek és az autóipar ódzkodása miatt amúgy is gellert kapott. Ma már illuzórikusnak tűnik, hogy 2035-től csak zéró kibocsátású modelleket lehessen forgalomba hozni a világ második legnagyobb autópiacán.
S ahogy anno Trump a párizsi egyezményből is kiléptette Amerikát, úgy most sem esik majd nehezére teljesíteni az autógyártók kérését az emissziós és üzemanyag-fogyasztási normák esedékes szigorításának visszavonására. Zöld utat kapnak az olajipari beruházások, azok minden kockázatával együtt.
Az amerikaiakat nem szabad és nem is lehet elektromos autók vásárlására kényszeríteni. Majd ők eldöntik, mikor ülnek át.
A nagy gyártókat tömörítő Alliance for Automotive Innovation szerint az idén januárban az ötvenből csak 11 amerikai szövetségi államban érte el a tíz százalékot az elektromos autók aránya az újautó-értékesítésben.
Az internetre kapcsolt önvezető elektromos autók közül is csak a hazaiak róhatják majd az amerikai utakat, ilyen külföldi (azaz kínai) járművek még akkor sem kaphatnak rendszámot, ha megfizetnék utánuk a vámot.
Az ilyen kocsik által szolgáltatott adatok idegen kézre juttatása nemzetbiztonsági kockázatokat hordoz. Más kérdés, hogy Trump itt is idegen tollakkal ékeskedik, az ezt előíró törvényjavaslatot ugyanis Bidenék kezdeményezték és öntötték formába – emlékeztet a CNBC.
Trump a keresletet is felpörgetné, ennek jegyében az autóvásárlási hitelek kamatát leírhatóvá tenné az adóalapból, családok milliói számára megvalósíthatóvá téve a saját autó megszerzését.
Az autóipari beszállítók számára is van üzenete, számukra megduplázná, egymillió dollárra növelné az adóalapból leírható eszközvásárlások volumenét. Trump a nagy autógyártóknál is hasonló intézkedésekre tett ígéretet. Számukra a jelenlegi 21 százalékos társasági adókulcs 15 százalékra való leszorítása is igen vonzó lehet, főként a Harris-féle 7 százalékos emelési tervvel szemben.
Az elektromos átállás befékezésének programjával Trump a szervezett munkásság körében egyre nagyobb népszerűségre tett szert, mivel a villanyautó-gyártás nagyfokú automatizáltsága és kevesebb élőmunka igénye munkahelyek felszámolásához vezethet és a bérekre is nyomást helyezhet.
Ezek tehát az autóipart közvetlenül érintő kampányígéretek, melyek betartását leghamarabb négy év múlva kérhetnek számon a választópolgárok. Igaz, akkor már nem Trumpon, hanem a következő republikánus elnökjelöltön.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.