A szélsőbaloldalnak tetszik a gazdagok megadóztatása

A világ milliárdosai megúszták egyelőre a vagyonadót, a leggazdagabb franciák azonban lehet, hogy nem fogják. A parlament alsóháza, a nemzetgyűlés ugyanis a kormány figyelmeztetései ellenére megszavazta a minap a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország (La France Insoumise – LFI) javaslatát. Ez 2 százalékos vagyonadót szab meg egymilliárd eurós érték felett.

A francia milliárd adó érvényes lenne mindenkire, aki adóügyi illetőséggel rendelkezik az országban, vagy akinek van ott vagyona – feltéve, hogy áldását adja rá a felsőház, a szenátus is, amit elemzők nem tartanak valószínűnek.

A javaslat a jövő évi költségvetés része, és a végső döntésre decemberig várni kell, amikor lezárul az egyeztetés. A vagyonadót azonban ellenzi Emmanuel Macron elnök Renaissance pártja és a Nemzeti Tömörülés is, emlékeztetett az Euronews.

Aurelien Le Coq, a szélsőbaloldali LFI parlamenti képviselője az alsóházban azzal érvelt a javaslat mellett, hogy a beterjesztett költségvetésben nincsen semmi, ami hozzájárulást jelentene a leggazdagabbak részéről. 

Vagyonadó: így kell elüldözni a tőkét

Laurent Saint-Martin, a hivatalban lévő kormány költségvetési és államháztartási ügyekért felelős minisztere azonban bírálta a módosítást, és úgy vélte, hogy az „a legjobb módja annak, hogy elriasszuk azokat, akik befektethetnek az országunkban”.

Nem a levegőbe beszélt, mert a francia gazdagok már a nyári választás eredménye láttán elkezdték külföldre menekíteni a vagyonukat, számítani lehetett ugyanis rá, hogy a megerősödött baloldal jobban megadóztatja majd őket.

A kérdés azonban nem csupán Franciaországban van napirenden. 

 és az egyik leghangosabb támogatója a francia Gabriel Zucman, aki több egyetemen is közgazdaságtant tanít.

Zucman szerint a sápból évente körülbelül 250 milliárd dollárt lehetne begyűjteni világszerte. A Reuters szerint a szélsőbaloldali javaslatot is Zucman felvetése inspirálta.

Megbukott a globális milliárdosadó

A világ 19 jelentős gazdaságát, továbbá az egész Európai Uniót és az Afrikai Uniót tömörítő G20 pénzügyminiszterei azonban nem tudtak megállapodni a milliárdosok globális adójáról. A tárcavezetők július végén Rio de Janeiróban tanácskoztak a kérdésről, de nem sikerült dűlőre jutniuk, bár megígérték, hogy a jövőben progresszív adót vetnek ki az ultra gazdagokra.

Az extra bevételekre pedig nagy szüksége lenne a francia költségvetésnek, mert az államháztartási hiány tavaly elérte az ország GDP-jének 5,5 százalékát, ami masszívan meghaladta az előrejelzéseket, és jóval magasabb az Európai Unió által megszabott három százalékos küszöbnél.

Egyre nagyobb a kockázata annak, hogy a francia kormány nem hajtja végre a vártnál tartósan magasabb költségvetési hiányok kialakulásának és az adósságtűrő képesség romlásának megakadályozásához szükséges intézkedéseket. A Moody’s valószínűnek tartja, hogy a hazai össztermékhez mért államháztartási hiány az idén meghaladja a hat százalékot.