Előtérben a hitelminősítők

A hitelminősítő intézetek tevékenységének lenyomatával nap mint nap találkozhatunk. A folyamatosan változó besorolások döntő befolyást gyakorolhatnak a befektetői döntésekre, egy esetleges le-, vagy éppen felminősítés jelentős mozgásokat képes kiváltani az érintett részvények, illetve kötvények árfolyamaiban. Az, hogy az egyes hitelminősítő intézetek mi alapján határoznak, hogy döntésük milyen folyamat eredménye, már kevésbé ismert. Tevékenységük, eljárásuk sok szempontból hasonlóságot mutat, írásunk most elsősorban a vezető európai hitelminősítő intézet, a Moody's rendszerére koncentrálva mutatja be azt.

A Moody's bankok, kormányzati szervek, vállalatok, biztosítótársaságok, befektetési alapok - együttesen kibocsátók - minősítésével foglalkozik. Az, hogy ezek közül melyik rendelkezik az intézet által megadott hitelminősítéssel, a kérdéses szervezet döntési körébe tartozik. A minősítés folyamata ugyanis nem "központilag", hanem az érintett kibocsátó megkeresésére veszi kezdetét. Erre többek között kötvény-, illetve részvénykibocsátást megelőzően kerülhet sor, a kérdéses társaság érdekei ez esetben ugyanis úgy kívánják, hogy a befektetőket objektív és megbízható információkkal ösztönözze minél szélesebb körben vásárlásra. A kibocsátó a könnyebb összevethetőség érdekében jellemzően nem egy, hanem két minősítőintézetet is megkeres - ez lehet a Standard & Poor's, a Fitch vagy éppen a Moody's, de valamely kisebb szereplő is -, a különböző intézetek által hozott ítéletek ugyanis sokszor relatív értelemben is különböznek egymástól. A kettős minősítés már elegendő alapot nyújt az eligazodáshoz.

A kapcsolatfelvételt követő találkozó a minősítési folyamat megismertetésének lehetőségét biztosítja a minősítést végző intézet számára. Az eljárás pontos megértésének a későbbiekben meghatározó szerepe lehet, hiszen a végső értékelés azon információk függvényeként alakul, melyeket a kibocsátó a vizsgálatot végző szakemberek tudomására hozott.

Az első találkozókat követően veszi kezdetét a kibocsátó átvilágítása. A menedzsmenttel való beszélgetések jellemzően egy-két teljes napot igényelnek, melyek során a pénzügyi és egyéb számszakilag is megfogható mutatókon túlmenően a minősítőintézet munkatársai a kibocsátó kvalitatív jellemzőinek feltárására is jelentős hangsúlyt helyeznek. Ehhez nyújthat segítséget a szervezet történetének, jövőbeni terveinek, de a menedzsment tagjai habitusának megismerése is. A jellemzően 5 évre visszatekintő adatsorok mellett a kibocsátó elkövetkező pár évének kilátásaira is kíváncsiak a szakértők. Az átvilágítás befejeztével ül össze a minősítésről határozó bizottság. Ezek mind a tagok számában, mind pedig tevékenységük idejét tekintve különböznek egymástól. A legjellemzőbb a négy, illetve annál több tagú bizottság, ahol a vezető iparági elemző és többi szakértő mellett a bizottság elnökét találjuk. Valamennyiük nyilatkozik az általa javasolt minősítésről, a végső döntést egyszerű szavazattöbbséggel hozzák. A kapott végeredményt közlik a kibocsátóval, akinek nagyságrendileg egy órája van arra, hogy eldöntse, hozzájárul-e annak publikálásához. Amennyiben a válasz igenlő, a minősítő intézet a lehető legrövidebb időn belül közzéteszi azt, kiszűrve ezzel a bennfentes kereskedelem lehetőségét. A hitelminősítők ezt követően értékelésüket folyamatosan felülvizsgálják.

Az egyes minősítési osztályok intézettől függően különbözőek lehetnek. A Standard & Poor's például AAA, AA, A, BBB stb. jeleket használ, a Moody's esetében az első betűt mindig "a" és esetenként számkarakter követi. A hoszszú lejáratú kötvények besorolásai 9 alapkategóriába kerülhetnek, melyek közül az első négy képezi a befektetési fokozatú papírok körét. Ez viszonylag magas megbízhatóságú kötvényeket takar. Egy forrásbevonásra készülő vállalatnak természetesen nem feltétlenül a legerősebb minősítés elérése a célja. Előfordulhat, hogy a magasabb hozamok reményében fokozott kockázatot vállaló befektetők felől nagyobb érdeklődésre számítanak. Egyes nagybefektetők azonban, mint amilyenek a legtöbb európai piacon a biztosítótársaságok is, a rájuk vonatkozó törvények szerint csak a legmagasabb kategóriák papírjaiból tarthatnak a portfóliójukban.

Az intézetek minden vizsgált országra vonatkozóan meghatároznak egy úgynevezett küszöbminősítést, amelyet az adott államban tevékenykedő társasá-goknak adott értékelés nem haladhat meg. Hazánk minősítése a Moody'snál A1-es, az uniós csatlakozással azonban ez automatikusan Aaa-ra változik majd. A magyar társaságok közül egyelőre kettő, a Matáv és a Pannon GSM rendelkezik az említett intézetnél minősítéssel. Előbbi Baa1, utóbbi pedig A2-es értéket kapott.