Közvetlen kapcsolat a Xetrával

A második negyedévben szinte új életre keltek a nemzetközi tőzsdék, s köztük a Deutsche Börse is. A frankfurti részvényindex, a DAX 29,3 százalékot erősített, amivel Európa legjobbjává vált. A nemzetközi mezőnyben csupán a venezuelai, az indonéz és a görög tőzsdemutató tudta lekörözni a németet, amely meglehetősen hektikus időszakot tudhatnak maga mögött. Az év első három hónapja hatéves mélypontot hozott, nem beszélve arról, hogy a piaci hangulat jóval pesszimistábbnak bizonyult, mint a tengerentúlon. Az alulárazottá vált blue chipek kezdtek úgy viselkedni, mint ha egy fejlődő piacon lennének: a rossz hírek napvilágra kerülését követően jóval erőteljesebben estek, míg ennek kifulladását követően nagyobb ütemben is drágultak.

A leglátványosabb fordulat talán a biztosítóknál következett be. A társaságokat igen érzékenyen érintette a részvénypiac korábbi lejtmenete, hiszen portfóliójukban jelentős arányt képviseltek ezek a papírok. A besszidőszakot részvényeik eladásával próbálták átvészelni, főként, hogy a szolvenciakövetelményeknek csak így tudtak eleget tenni. Ráadásul a hitelminősí-tők kedvezőtlen lépései sem maradtak el. A tavasszal elkezdődött rakétaszerű emelkedésben azonban éppen ezek a részvények álltak az élen. A biztosítási szektor 28 százalékot erősödött a második negyedév folyamán, amellyel szinte teljesen sikerült eltüntetni az előző veszteségeket. Az Allianz közel 90, a HypoVereinsbank több mint 120 százalékkal tornázta fel magát, s megduplázta árát a Bayer AG gyógyszeripari társaság is. A spekulánsok kedvence, az Infineon több mint 60 százalékot erősödött. Ráadásul a napon belüli elmozdulások is jelentős árfolyamnyereséggel kecsegtettek, a DAX index például többször is 2-5 százalékkal változott, hasonlóan a biztosítók papírjaihoz, a Bayer pedig egyetlen nap alatt ugyanúgy produkált 15 százalékos esést, mint 40 százalékos erősödést.

Ilyen negyedév után vélhetően többen is sajnálhatják, hogy a BÉT összekapcsolása a Xetrával nem korábban történt meg. Ám mint a piaci szereplők rámutatnak: az érdeklődők eddig is vehettek DB-n forgó papírokat, s nem maradtak ki az elmúlt negyedév folyamataiból sem. Szinte valamennyi érintett brókercég a közelmúltról szólva forgalombővülésről s általában az európai, ezen belül is a német piac részarányának növekedéséről számolt be. E tendencia - amennyiben a piac teljesítménye nem változik - folytatódna a megállapodás nélkül is. A közvetlen kapcsolattal árnyalatnyival talán gyorsabb, megbízhatóbb és nem utolsósorban egyre olcsóbb lesz a szolgáltatás. A részt vevő cégek az indulás pillanatában azonban elsősorban a megállapodás marketingerejére hívták fel a figyelmet, amely a hazai részvényekben gondolkodó befektetők látókörét szélesítheti.

A Deutsche Börse ügyfelei a BÉT-en tapasztalhatónál 150-200-szor nagyobb forgalommal szembesülhetnek, szélesebb kínálattal találkozhatnak, amely jóval nagyobb diverzifikációs lehetőséggel kecsegtet. A Xetrán nemcsak német részvények lelhetők fel, hanem egyéb európai és amerikai papírok is. Az előbbi kategóriával - amelyben többek között finn, holland, francia részvények forognak - az volt a német tőzsde célja, hogy az EuroStoxx 50 indexét is minden nehézség nélkül le tudják követni a befektetők. A legnagyobb forgalom itt az Aegon, a Nokia, a Lafarge, a L'Oreal, a France Telecom, a Danone, az Alcatel, a Unilever, illetve az idén botrányba keveredett Ahold papírjaival folyik. A Wall Streetről a legvonzóbb részvényeket próbálták kiválasztani, a több mint 200 papír között a Teva, a Lucent, a Coca-Cola, a Microsoft, az Intel, az EMC, az AOL Time Warner és az IBM papírjai is helyet kaptak.

Olyan szektorokkal is szemben találhatják magukat a magyar befektetők a Xetrán, amelyek a budapesti börzén nem léteznek. Ide sorolhatók többek között a biztosítók, az autógyártók, a technológiai ágazat tagjai, miközben a favoritok a hazánkban is jól ismert márkák. A legtöbben a Deutsche Telekom, a Commerzbank, a Lufthansa, a BMW, a Bayer, a Siemens papírjait vásárolják, míg spekulációs célpontként feltűnik az Ahold, illetve az Epcos is - tudjuk meg. Nagyobb változásra ezen a téren sem lehet számolni, az ismertség marad továbbra is az elsődleges rendezőelv.

A külföldi papírok vásárlása mellett szólhat még az euró alapú befektetés, ami a forint utóbbi hektikus mozgását látva biztos támaszt jelenthet.

Az előnyök hangsúlyozásán túlmenően azonban fontos kiemelni néhány, legalábbis mérlegelésre érdemes elemet. A díjak - bár mint alábbi összeállításunkból kitűnik, a rendszerhez csatlakozó öt cég tendenciájában a magyar papírok költségszint-jeit célozza meg - nem mondhatók alacsonyaknak. A Xetra rendszerben szereplő papírokról elérhető elemzések még igen hiányosak, annak ellenére, hogy a külföldi befektetések iránti hazai érdeklődés növekedésével szinte folyamatosan javul az elérhető ajánlások mennyisége, szélesedik a tartalma. Mindemellett pedig az adózásról sem szabad elfelejtkezni, hiszen míg a hazai papíroknál az árfolyamnyereséget jelen pillanatban nem terheli levonás, addig a külföldi papírok esetében 20 százalékos forrásadóval kell számolniuk a befektetőknek. (FB)