Csökkenő eurókötvény-kereslet?

A Pénzügyminisztérium hétfőn jelentette be, hogy megkezdődött az idei második egymilliárd eurós kötvénycsomag kibocsátásának előkészítése. Az első aukciót január végén tartották, akkor igen kedvező, 4,54 százalékos hozam mellett tudták értékesíteni a papírokat. Másfél évvel korábban még 5,72 százalékot kellett fizessen az állam a befektetőknek. A cél természetesen, mint mindig, most is az, hogy a kibocsátásra váró egymilliárd eurónyi adósságlevelet teljes egészében lejegyezzék a befektetők, és az állam a lehető legmagasabb árfolyamot kaphassa a papírokért.

Több elemző véleménye szerint a mostani kibocsátásnál ez nehezebb feladatnak bizonyulhat, mint a januári aukció esetében. Az idei júniust megelőző másfél évben a külföldi befektetők érdeklődése számottevően nőtt a kelet-közép-európai, euróban denominált állam-, illetve azzal azonos kockázati besorolású vállalati kötvények iránt, mára azonban a tendencia megfordulni látszik. A vásárlóközönség összetételének érdekessége, hogy az érdeklődők többsége új szereplő volt a régió piacain, a helyi viszonyokat alaposabban ismerő befektetők elsősorban Ázsiában és Latin-Amerikában néztek kedvező lehetőségek után. A világszerte mélypontra eső hozamoknak köszönhetően a kelet-közép-európai régióra több olyan befektető is "rámozdult", akik korábban elsősorban az ázsiai vagy éppen a latin-amerikai piacokon voltak aktívak. Tapasztalatok hiányában többségük mit sem tudott az egyes országok sajátos politikai helyzetéről, gazdaságaik pontos állapotáról, vásárlási döntéseiket elsősorban a számottevő hozamkülönbözet motiválta. A növekvő érdeklődésnek köszönhetően a hozamkülönbözet esni kezdett az érintett országokban, a magyar, illetve lengyel kötvények esetében ez 50-60 bázispont között állapodott meg a német hozamszinthez képest.

A kérdéssel foglalkozó szakértők szerint nem elképzelhetetlen, hogy a régióval szembeni optimizmus hirtelen a visszájára fordul majd, és a hozamok gyors növekedésbe kezdenek. Az elmúlt hónapokban napvilágra került kormányzati problémák, illetve a csatlakozás előtt álló országok gazdaságainak nem éppen rózsás helyzete indokolhatja ezt. A folyamat csírájában már megkezdődött, június óta az érintett papírok átlagosan 4,5 százalékot vesztettek az értékükből. Az, hogy a piac léggömb módjára kidurran-e végül, ma még kérdéses.

A szakértők ugyanakkor látnak új lehetőségeket is a régióban történő befeketetésre. A közel egységesnek mondható álláspont szerint a jövőben a magyar, lengyel, cseh és szlovák államadósság finanszírozása továbbra is jó üzletnek bizonyulhat, ehhez azonban az elemzők ma nemzeti devizákban denominált papírokat ajánlanak. Az ötlet egyik pillére a relatív magas belső hozamszint - ez különösen nálunk kiemelkedő -, a másik alapja pedig a régió devizáinak erősödésébe vetett hit. Szakértők szerint ugyanis a térség fizetőeszközei a közelmúlt árfolyamvesztése, illetve fokozott bizonytalansága után az elkövetkező fél évben stabilan növekvő pályán lesznek. Lengyelországban ezt eddig a pénzügyminisztérium gyengítési politikája, az alacsony működőtőke-beáramlás és a politikai botrányok akadályozták meg. Csehországban és Szlovákiában a kormánykoalíciók válsága okozott bizonytalanságot, nálunk pedig az intervenciós lépéseket követően távolodtak el a befektetők. Ma már a legtöbb elemző szerint a forint 12 havi időtávon is jó befektetésnek tűnik. Ebből profitálni a befektetők egyrészt kötvényvásárlás útján tudnak, ami ez esetben helyi devizában denominált papírokat jelent. Akik idegenkednek a kötvénypiacoktól, határidős ügyletekbe, illetve rövid lejáratú pénzeszközökbe fektethetnek. A JP Morgan Chase jó előre felkészült a kereslet növekedésére, a Candy nevű indexterméke zloty, cseh, illetve szlovák korona mellett forintba fektet. A pénzintézet várakozásai szerint az index a csatlakozás időszakában reálértéken évi 3-4 százalékot is emelkedhet.

Az elemzők különös figyelmet fordítanak a balti államok teljesítményére. A régió gazdasága növekszik a leggyorsabb ütemben Európában, Lettország az idei első negyedévben 8,8, Litvánia pedig 9,4 százalékos GDP-bővülést teljesített. A térségnek jósolt 5 százalékos idei átlagérték ennél alacsonyabb ugyan, azonban még így is jócskán meghaladja a kelet-közép-európai dinamikát. A növekedésből a befektetők legegyszerűbben kötvényvásárlással részesedhetnek.

Nagy jövőt jósolnak a szakértők a balkáni országokba irányuló befektetéseknek is.