A Pénzügyminisztérium hétfőn jelentette be, hogy megkezdődött az idei második egymilliárd eurós kötvénycsomag kibocsátásának előkészítése. Az első aukciót január végén tartották, akkor igen kedvező, 4,54 százalékos hozam mellett tudták értékesíteni a papírokat. Másfél évvel korábban még 5,72 százalékot kellett fizessen az állam a befektetőknek. A cél természetesen, mint mindig, most is az, hogy a kibocsátásra váró egymilliárd eurónyi adósságlevelet teljes egészében lejegyezzék a befektetők, és az állam a lehető legmagasabb árfolyamot kaphassa a papírokért.
Több elemző véleménye szerint a mostani kibocsátásnál ez nehezebb feladatnak bizonyulhat, mint a januári aukció esetében. Az idei júniust megelőző másfél évben a külföldi befektetők érdeklődése számottevően nőtt a kelet-közép-európai, euróban denominált állam-, illetve azzal azonos kockázati besorolású vállalati kötvények iránt, mára azonban a tendencia megfordulni látszik. A vásárlóközönség összetételének érdekessége, hogy az érdeklődők többsége új szereplő volt a régió piacain, a helyi viszonyokat alaposabban ismerő befektetők elsősorban Ázsiában és Latin-Amerikában néztek kedvező lehetőségek után. A világszerte mélypontra eső hozamoknak köszönhetően a kelet-közép-európai régióra több olyan befektető is "rámozdult", akik korábban elsősorban az ázsiai vagy éppen a latin-amerikai piacokon voltak aktívak. Tapasztalatok hiányában többségük mit sem tudott az egyes országok sajátos politikai helyzetéről, gazdaságaik pontos állapotáról, vásárlási döntéseiket elsősorban a számottevő hozamkülönbözet motiválta. A növekvő érdeklődésnek köszönhetően a hozamkülönbözet esni kezdett az érintett országokban, a magyar, illetve lengyel kötvények esetében ez 50-60 bázispont között állapodott meg a német hozamszinthez képest.
A kérdéssel foglalkozó szakértők szerint nem elképzelhetetlen, hogy a régióval szembeni optimizmus hirtelen a visszájára fordul majd, és a hozamok gyors növekedésbe kezdenek. Az elmúlt hónapokban napvilágra került kormányzati problémák, illetve a csatlakozás előtt álló országok gazdaságainak nem éppen rózsás helyzete indokolhatja ezt. A folyamat csírájában már megkezdődött, június óta az érintett papírok átlagosan 4,5 százalékot vesztettek az értékükből. Az, hogy a piac léggömb módjára kidurran-e végül, ma még kérdéses.
A szakértők ugyanakkor látnak új lehetőségeket is a régióban történő befeketetésre. A közel egységesnek mondható álláspont szerint a jövőben a magyar, lengyel, cseh és szlovák államadósság finanszírozása továbbra is jó üzletnek bizonyulhat, ehhez azonban az elemzők ma nemzeti devizákban denominált papírokat ajánlanak. Az ötlet egyik pillére a relatív magas belső hozamszint - ez különösen nálunk kiemelkedő -, a másik alapja pedig a régió devizáinak erősödésébe vetett hit. Szakértők szerint ugyanis a térség fizetőeszközei a közelmúlt árfolyamvesztése, illetve fokozott bizonytalansága után az elkövetkező fél évben stabilan növekvő pályán lesznek. Lengyelországban ezt eddig a pénzügyminisztérium gyengítési politikája, az alacsony működőtőke-beáramlás és a politikai botrányok akadályozták meg. Csehországban és Szlovákiában a kormánykoalíciók válsága okozott bizonytalanságot, nálunk pedig az intervenciós lépéseket követően távolodtak el a befektetők. Ma már a legtöbb elemző szerint a forint 12 havi időtávon is jó befektetésnek tűnik. Ebből profitálni a befektetők egyrészt kötvényvásárlás útján tudnak, ami ez esetben helyi devizában denominált papírokat jelent. Akik idegenkednek a kötvénypiacoktól, határidős ügyletekbe, illetve rövid lejáratú pénzeszközökbe fektethetnek. A JP Morgan Chase jó előre felkészült a kereslet növekedésére, a Candy nevű indexterméke zloty, cseh, illetve szlovák korona mellett forintba fektet. A pénzintézet várakozásai szerint az index a csatlakozás időszakában reálértéken évi 3-4 százalékot is emelkedhet.
Az elemzők különös figyelmet fordítanak a balti államok teljesítményére. A régió gazdasága növekszik a leggyorsabb ütemben Európában, Lettország az idei első negyedévben 8,8, Litvánia pedig 9,4 százalékos GDP-bővülést teljesített. A térségnek jósolt 5 százalékos idei átlagérték ennél alacsonyabb ugyan, azonban még így is jócskán meghaladja a kelet-közép-európai dinamikát. A növekedésből a befektetők legegyszerűbben kötvényvásárlással részesedhetnek.
Nagy jövőt jósolnak a szakértők a balkáni országokba irányuló befektetéseknek is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.