Oroszország a legvonzóbb sztori?

Az orosz részvények lesznek a közeljövő nagy dobásai - hangzik egyes elemzők véleménye. Akik 1997-ben is így gondolkodtak, azok vélhetően most egészen más véleményen vannak, hiszen az elmúlt hat év során bizony több alkalommal is megégették magukat, köztük az 1998. őszi orosz válsággal. A szaldójuk pedig mínuszt mutatott, egészen mostanáig. Múlt szerdán ugyanis a nyolcéves távra visszatekintő moszkvai RTS (Russian Trading System) - dolláralapú - börzeindex elérte az 573 pontot. Ez pedig történelmi csúcsnak számít: a mutató eddigi legmagasabb értékét 1997. október 6-án érte el, 571 ponttal.

Az orosz gazdaság kezd talpra állni, s ez már az árfolyamokban is tetten érhető. A nagy talány azonban, hogy az ország melyik utat választja: Argentína avagy Spanyolország példáját követi. Miért pont ez a két ország vetődött fel Oroszország kapcsán? Argentína szintén gazdag természeti kincsekben, ám a diktatúrából az átmenet káoszba és bizonytalanságba torkollott. Spanyolország szintén egy diktatúrát tudhat maga után, ám manapság az egyik legstabilabb, legprosperálóbb és legnagyobb gazdasági bővülést felmutató országok közé sorolható az európai színtéren. Az idén azonban szinte biztosra vehető az orosz részvények szárnyalása - vélik az elemzők. A háttérben egyetlen tényező húzódik meg: az olaj. Az iraki háború egyik következménye volt az olajárak erőteljes növekedése, ráadásul az elmúlt hónapokban is olyan szinten volt a kurzusa - nem beszélve az elmúlt hét újabb szárnyalásáról -, amivel év elején aligha számoltak a szakemberek. Az orosz börzeindex pedig - elég csak egy pillantást vetni az indexkosárra - az olajártól függ, mint ahogy az orosz gazdaság az olajkitermeléstől. Az RTS indexben a Jukosz 24 százalékos súlylyal szerepel, míg a Lukoil és az OAO Szurgutnyeftyegaz 12-12 százalékkal.

A nyersanyagpiacok alakulása mellett azért más okból is érdemes közelebbről megnézni Oroszországot. A külföldi befektetések üteme nő, miközben az oroszok nem kacsingatnak külföldi célpontok felé. Íme, néhány példa: a BP 7,7 milliárd dollárért kontrollt szerzett az OAO Tyumen Oil és az OAO Szlavnyefty cégben, s összevonásukkal létrehozta az ország harmadik legnagyobb olajtársaságát TNK-BP néven. A tranzakció értéke önmagában duplája volt annak az összegnek, amely az elmúlt három évben külföldi befektetésként átlagosan Oroszországba áramlott. A piaci szereplők pedig máris arra spekulálnak, hogy a Jukosz az egyik amerikai multival hoz létre szövetséget, főként, mert az orosz kormány nem látja akadályát annak, hogy az Exxon Mobil Corp. megvásárolja a társaság 40 százalékos, vagy annál nagyobb pakettjét. Az amerikai érdeklődésről egyébként már hónapokkal ezelőtt lehetett hallani. Augusztus 4-én számoltunk be arról, hogy a ChevronTexaco 4 milliárd dollárt kínál a Jukosz orosz olajtársaság negyedéért, illetve 6 milliárdot azon társaság ugyanekkora hányadáért, amely a Szibnyefttyel való egyesülés után jön létre. Mindeközben a Royal Dutch/Shell egymilliárd dollárt kíván fordítani a nyugat-szibériai Szalim olajmező fejlesztésére. Május óta egyébként a Shell 6,5 milliárdnyi oroszországi befektetési tervről adott hírt, ami már megközelíti a BP 7,7 milliárdos invesztícióját. Tény azonban, a külföldi tőkebefektetések volumene továbbra is csekély, 2002-ben Szlovákiába több pénz áramlott, mint Oroszországba. Ám növekvő tendenciáról van szó, s olyan ágazatokat talál meg a forrás, mint a közlekedést, a távközlést, az élelmiszeripart, tehát nem csupán az alapanyag vonzza oda a tőkét. S a pénz ott is marad. Legalábbis Alekszej Kudrin pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy várakozásaik szerint 2003-ban 2 milliárd dollárral több érkezik be az országba, mint ami kiáramlik. A gazdasági környezet mindenesetre kedvezőnek tekinthető: a GDP az idén akár 6 százalékkal is bővülhet, ráadásul a személyi jövedelemadó mindöszsze 13 százalék.

Arról persze nem szabad elfelejtkezni, hogy nem is olyan régen az orosz válság, a rubel árfolyamának bedőlése 38 pontra küldte az RTS indexet. Tény, az infrastruktúra továbbra is meglehetősen elmaradott, a lakosság egyre öregszik, s a befektetésekhez bizony hiányzik a hazai tőke. A moszkvai tőzsde azonban úgy tűnik, fordulópontjához érkezett, s a szárnyalása egyértelműen azt mutatja: ha a gazdaság állapota hagy is kívánnivalót maga után, a hosszú távú röppálya emelkedést mutat.