Várható-e hazai részvényboom?

Több a közelmúltban napvilágot látott elemzés, illetve szakértői vélemény szerint a jövő tavaszszal esedékes uniós csatlakozás egyebek mellett a kelet-közép-európai régió tőkepiacának életére is serkentőleg hat majd. A Reuters által megkérdezett nemzetközi szakemberek szerint a térség legnagyobb tőkeimportőre Lengyelország lehet - a 140 válaszadó közel fele gondolta így -, második helyen a szavazatok 30 százalékával Csehország, a harmadikon pedig fej fej mellett Magyarország és Szlovákia végzett. Bizalomra okot a felmérés szerint egyrészt a nyugat-európai és tengerentúli befektetési alapok kiélezett versenyhelyzete szolgáltathat, amely új piacok felkutatására sarkallja ezeket, másrészt a hipotézist több, korábban csatlakozó ország - elsősorban Görögország - példája is alátámasztja.

A magyar részvénypiac ezen alapok szemében kiaknázatlan lehetőségek forrása lehet. Ezt többek között az egyes papírok relatív értékét firtató számítások is igazolják, melyek alapján a legtöbb hazai részvény alulértékeltnek mondható a nyugat-európai standardokhoz képest. Sokak szerint az ország uniós taggá válásával egy a hazai árfolyamokat felhajtó kiegyensúlyozási folyamat veszi majd kezdetét. Kovács Krisztina, a Deutsche Bank feltörekvő piacokkal foglalkozó londoni elemzője szerint azonban erre a forgatókönyvre jövő májusban számítani még korai lenne. Változás a magyar részvények megítélésében legkorábban akkor következhet be, amikor a papírok a feltörekvő piaci indexekből a fejlett piacok részvényei közé sorolódnak, ez pedig az eurózónataggá válást övező időszak eseménye lesz. Véleménye szerint jövőre a magyar piac iránti érdeklődés korlátozott növekedésére számíthatunk csak. Görögország példája is alátámasztja ezt az időzítést, a növekedés ott az EMU-tagságot megelőzően következett be. Párhuzamot keresni azonban annyiban nem szerencsés, hogy esetükben az országba áramló tőke jelentős része külföldön élő állampolgároktól, illetve görög származású befektetőktől származott, ilyen forrásra Magyarország esetében nem számíthatunk - teszi hozzá Kovács.

Az átértékelődési folyamat két további problémát eredményezhet. Egyrészt elképzelhető, hogy a hirtelen eufóriát gyors kiábrándulás követi, ami a hazai piac visszaesését eredményezheti. Amennyiben a magyar társaságok részvényeinek értékét az uniós átlaghoz igazítják, elkerülhetetlenné válik, hogy hosszabb távon teljesítményüket is nyugat-európai mérce alapján ítéljék meg a befektetők. Ez pedig a magyar cégek kis méretéből, illetve ma még korlátozott versenyképességéből adódóan az emelkedés után árfolyam-korrekciót eredményezhet.

A másik problémakör az indexcserével kapcsolatos. Attól kezdve, hogy a magyar társaságok részvényeinek besorolása feltörekvőről fejlett piacira változik, korábbi befektetői bázisuknak egy jelentős részét várhatóan el is vesztik majd. Kérdéses, hogy az újabb indexekben, ahol minden bizonnyal a kisebb társaságok sorában, esetleg szektorális felosztásban találkozunk velük, vonzanak-e majd kellő számú érdeklődőt ennek kompenzálására.

Zékány András, az ING Bank elemzője szerint a magyar részvényárfolyamok felfejlődésének ugyan nagy a realitása, erre azonban legkorábban szerinte is csak az eurózóna-tagság megszerzését megelőzően számíthatunk. Az ország uniós taggá válása a befektetők szemében ma már nem újdonság, ennek bekövetkezése így nem sok újat hozhat a piacok életében. Tény ugyanakkor, hogy pénzügyi mutatók alapján vizsgálva a kérdést, az összes hazai cég alulértékeltnek tekinthető. A külföldi tőke elsődleges célpiacának Zékány mégis Lengyelországot tekinti.

Az árfolyamok átrendeződésének folyamata elsősorban a négy vezető papírt - az OTP-t, a Molt, a Matávot és a Richtert -, illetve esetleg még az Egist érintené. A többi társaság kis méretéből adódóan maradna ki a szórásból. A hazai részvények átértékelését nehezíti ma még a magas kamatszínvonal, illetve a volatilis forintárfolyam is, ezek a problémák csak az eurózóna-tagsággal szűnnek meg végleg. Mindamellett Zékány szerint az év vége felé a magyar részvények iránti kereslet kisebb növekedésére számítani lehet, ezt azonban az alapoknál ekkor szokásos portfóliórendezés generálhatja.

A régióba áramló tőke célpontjai a részvények mellett a kötvénypiac, illetve a privatizációban érintett társaságok lehetnek. Utóbbi hazánk esetében nagy meglepetéseket már nem tartogat a befektetők számára, kötvénypiacunk ugyanakkor a regionális átlagban is magasnak számító kamatszínvonal miatt kitűnő befektetésnek bizonyulhat. A külföldi tőke az ország stabilitásával szembeni bizalom erősödésével párhuzamosan fel is fedezte magának ezt az utat, a kezükben lévő kötvényvolumen jelenleg történelmi csúcson, 2300 milliárd forint felett áll.