Bővül a hazai jelzáloglevél-piac

Mától újabb szereplővel bővül a hazai nyilvános jelzáloglevél-

piac. A helyzet sajátossága, hogy mindez nem a jelzálog-hitelintézetek számának gyarapodása útján, hanem egy már létező intézmény kibocsátási politikájának módosulásán keresztül valósul meg. Az OTP Jelzálogbank eddig is jelen volt ugyan a hazai jelzáloglevél-piacon, az általa kibocsátott papírokat azonban rendszerint házon belül jegyezték le. A mai aukció lesz az első a sorban, amelyen mindenki számára elérhető jelzálogleveleket kínálnak, a hitelintézet így bővítheti a mindenki számára elérhető papírok sorát a HVB Jelzálogbank és az FHB Földhitel- és Jelzálogbank után. Az OTP Jelzálogbank ugyanakkor megtartja korábbi kvázinyilvános jegyzési politikáját is, a hét második felében ugyanis 21 milliárd forint értékben újabb aukciót tartanak. A bankcsoport tagjainak itt jegyzési elsőbbségük lesz majd.

Az OTP szerdai kibocsátásán két jelzáloglevél-sorozatot értékesít: az évi 8 százalékos fix kamatozású, 2011-ben lejáró 2011/I jelű, illetve a 2014-ben kifutó, 2014/I elnevezésű papírokból jegyezhetnek majd a befektetők. Az első sorozatból 25, a másodikból 5 milliárd forintos mennyiségre lehet ajánlatot tenni. Míg a szóban forgó nyilvánosan jegyezhető papírok egyike - a 2011/I jelű - 2002 decembere óta már szerepelt a kvázinyilvános jegyzéseken, a másik papír új sorozat lesz. Ajánlatot hazai, illetve külföldi jogi személyek tehetnek, és természetesen magánszemélyek is hozzájuthatnak a papírokhoz brókercégeken keresztül. A jelzáloglevelek névértéke 10 ezer forint, de az aukción tehető ajánlat legkevesebb 10 millió forint értékű kell legyen.

Kérdéses azonban, hogy a még mindig labilis állampapír-piac képes-e és ha igen, milyen hozamfelár mellett tudja felszívni ezen kínálattöbbletet. Egyes vélemények szerint a másfél héttel ezelőtti válságot is feltehetően az okozta, hogy a kereslet átcsoportosult a növekvő hosszú távú hozamot ígérő lengyel papírokba, a magyar értékpapírok kínálata - amely most tovább bővül - minimális kereslettel találkozott. A pánik hetében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a három hónapos diszkontkincstár-jegy-aukció során volt kénytelen kudarcot elkönyvelni, később pedig a Diákhitel Központ nyilvánította érvénytelenné kibocsátását. Az OTP által jelenleg felkínált 30 milliárd forintos mennyiség az államkötvény-kibocsátások volumenével vetekszik, de meghaladja az eddigi legnagyobb nyilvános szereplő FHB legnagyobb aukciós volumenét is. Utóbbi hitelintézet a napokban menetrend szerinti aukciójának elnapolásáról döntött. Ennek oka lapinformációk szerint az, hogy az FHB a korábbi sikereken felbuzdulva újabb külföldi piacra lépést tervez, és jelenleg ennek az előkészítése folyik. A külföldi kibocsátást az FHB a hazai piac viszonylagos telítődése miatt szorgalmazza, az újabb papírokat ugyanis az intézményi befektetők törvényi korlátokból kifolyólag sem tudják teljes mértékben felszívni.

Mindezek ellenére tény, hogy a hazai jelzáloglevél-piac rendkívül dinamikus növekedés előtt áll; a két éve gyakorlatilag nem is létező állomány 2002 végére már 280 milliárd forintra duzzadt, az idén pedig közelítheti az 1000 milliárdot (!) is. Jelenleg a piac volumene 700 milliárd forint feletti, ami a teljes állampapír-állomány egytizedét közelíti. Joggal feltételezhetjük, hogy a tendencia a jövőben a Nyugat-Európában tapasztaltakhoz igazodik majd, így ez az érték pár éven belül akár meg is ötszöröződhet. Nyugat-Európában a jelzáloglevelek összértéke átlagosan a forgalomban lévő állampapírok volumenének felére tehető, de a tengerentúlon is - a vállalati kötvényekkel karöltve - az egyik legfontosabb befektetési eszköznek számít.

Az élénk piacnak köszönhetően a viszonyítási alapként szolgáló kormányzati kötvényekhez mérten meglévő spread a korábbi 1,2-1,4 százalékpontról májusig 60-65 bázispontra apadt, azóta ez az érték ismét 90 bázispont körülire változott. A ma már stabilan két számjegyű hozamfelár is mutatja ugyanakkor, hogy a hazai piac az érettséget közelítő útra lépett. Hosszabb távon szakértők a hozamkülönbözetet 40 és 70 bázispont közöttire várják.

A jelenlegi magasabb spread egyrészt a likviditási prémium következménye, a forgalomban lévő állomány - különösen a bankok korlátozott szavatolótőkéjének köszönhetően az egyes sorozatokra bontott - relatív kis volumene ugyanis adott esetben megnehezítheti a papírok értékesítését. A kibocsátók ugyanakkor úgy vélik, hogy ez a tény önmagában nem indokolna ilyen mértékű extra hozamot, a spreadből fennmaradó rész így feltehetőleg a jelzáloglevelek ismeretlenségével indokolható. Utóbbira gyógyírt az idő szolgáltathat, előbbin pedig többek között az OTP aukcióinak nyilvánossá tétele segíthet.