Mától újabb szereplővel bővül a hazai nyilvános jelzáloglevél-
piac. A helyzet sajátossága, hogy mindez nem a jelzálog-hitelintézetek számának gyarapodása útján, hanem egy már létező intézmény kibocsátási politikájának módosulásán keresztül valósul meg. Az OTP Jelzálogbank eddig is jelen volt ugyan a hazai jelzáloglevél-piacon, az általa kibocsátott papírokat azonban rendszerint házon belül jegyezték le. A mai aukció lesz az első a sorban, amelyen mindenki számára elérhető jelzálogleveleket kínálnak, a hitelintézet így bővítheti a mindenki számára elérhető papírok sorát a HVB Jelzálogbank és az FHB Földhitel- és Jelzálogbank után. Az OTP Jelzálogbank ugyanakkor megtartja korábbi kvázinyilvános jegyzési politikáját is, a hét második felében ugyanis 21 milliárd forint értékben újabb aukciót tartanak. A bankcsoport tagjainak itt jegyzési elsőbbségük lesz majd.
Az OTP szerdai kibocsátásán két jelzáloglevél-sorozatot értékesít: az évi 8 százalékos fix kamatozású, 2011-ben lejáró 2011/I jelű, illetve a 2014-ben kifutó, 2014/I elnevezésű papírokból jegyezhetnek majd a befektetők. Az első sorozatból 25, a másodikból 5 milliárd forintos mennyiségre lehet ajánlatot tenni. Míg a szóban forgó nyilvánosan jegyezhető papírok egyike - a 2011/I jelű - 2002 decembere óta már szerepelt a kvázinyilvános jegyzéseken, a másik papír új sorozat lesz. Ajánlatot hazai, illetve külföldi jogi személyek tehetnek, és természetesen magánszemélyek is hozzájuthatnak a papírokhoz brókercégeken keresztül. A jelzáloglevelek névértéke 10 ezer forint, de az aukción tehető ajánlat legkevesebb 10 millió forint értékű kell legyen.
Kérdéses azonban, hogy a még mindig labilis állampapír-piac képes-e és ha igen, milyen hozamfelár mellett tudja felszívni ezen kínálattöbbletet. Egyes vélemények szerint a másfél héttel ezelőtti válságot is feltehetően az okozta, hogy a kereslet átcsoportosult a növekvő hosszú távú hozamot ígérő lengyel papírokba, a magyar értékpapírok kínálata - amely most tovább bővül - minimális kereslettel találkozott. A pánik hetében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a három hónapos diszkontkincstár-jegy-aukció során volt kénytelen kudarcot elkönyvelni, később pedig a Diákhitel Központ nyilvánította érvénytelenné kibocsátását. Az OTP által jelenleg felkínált 30 milliárd forintos mennyiség az államkötvény-kibocsátások volumenével vetekszik, de meghaladja az eddigi legnagyobb nyilvános szereplő FHB legnagyobb aukciós volumenét is. Utóbbi hitelintézet a napokban menetrend szerinti aukciójának elnapolásáról döntött. Ennek oka lapinformációk szerint az, hogy az FHB a korábbi sikereken felbuzdulva újabb külföldi piacra lépést tervez, és jelenleg ennek az előkészítése folyik. A külföldi kibocsátást az FHB a hazai piac viszonylagos telítődése miatt szorgalmazza, az újabb papírokat ugyanis az intézményi befektetők törvényi korlátokból kifolyólag sem tudják teljes mértékben felszívni.
Mindezek ellenére tény, hogy a hazai jelzáloglevél-piac rendkívül dinamikus növekedés előtt áll; a két éve gyakorlatilag nem is létező állomány 2002 végére már 280 milliárd forintra duzzadt, az idén pedig közelítheti az 1000 milliárdot (!) is. Jelenleg a piac volumene 700 milliárd forint feletti, ami a teljes állampapír-állomány egytizedét közelíti. Joggal feltételezhetjük, hogy a tendencia a jövőben a Nyugat-Európában tapasztaltakhoz igazodik majd, így ez az érték pár éven belül akár meg is ötszöröződhet. Nyugat-Európában a jelzáloglevelek összértéke átlagosan a forgalomban lévő állampapírok volumenének felére tehető, de a tengerentúlon is - a vállalati kötvényekkel karöltve - az egyik legfontosabb befektetési eszköznek számít.
Az élénk piacnak köszönhetően a viszonyítási alapként szolgáló kormányzati kötvényekhez mérten meglévő spread a korábbi 1,2-1,4 százalékpontról májusig 60-65 bázispontra apadt, azóta ez az érték ismét 90 bázispont körülire változott. A ma már stabilan két számjegyű hozamfelár is mutatja ugyanakkor, hogy a hazai piac az érettséget közelítő útra lépett. Hosszabb távon szakértők a hozamkülönbözetet 40 és 70 bázispont közöttire várják.
A jelenlegi magasabb spread egyrészt a likviditási prémium következménye, a forgalomban lévő állomány - különösen a bankok korlátozott szavatolótőkéjének köszönhetően az egyes sorozatokra bontott - relatív kis volumene ugyanis adott esetben megnehezítheti a papírok értékesítését. A kibocsátók ugyanakkor úgy vélik, hogy ez a tény önmagában nem indokolna ilyen mértékű extra hozamot, a spreadből fennmaradó rész így feltehetőleg a jelzáloglevelek ismeretlenségével indokolható. Utóbbira gyógyírt az idő szolgáltathat, előbbin pedig többek között az OTP aukcióinak nyilvánossá tétele segíthet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.