Fitch: a Bázel II. sem elég jó

A Fitch nemzetközi hitelminősítő cég szerint a még csak most készülő, a bankok kockázati tartalékképzését szabályozó Bázel II. tervezet sem elég jó arra, hogy az előírás szerint számított tőkemegfelelési mutatóból a hitelintézet hitelképességére, működési stabilitására következtethessünk. A hitelminősítő ezt a véleményét tegnap megjelentetett tanulmányára alapozta.

A vizsgálatban közel ötszáz bank adatait használták fel a világ minden tájáról. Statisztikai módszerekkel azt elemezték, hogy a Fitch által kiadott hosszú távú hitelképességi besorolás milyen kapcsolatban van az adott pénzügyi intézmény elsődleges tőkemegfelelési mutatójával. Ez utóbbiak kiszámításánál a ma érvényben lévő Bázel I. szabályozás irányelveit követték.

Eredményeik szerint nemhogy a magasabb ráta nem járt jobb hitelbesorolással, éppen ellenkezőleg: a korrelációval jellemzett kapcsolat enyhén negatív volt. Mindössze a legnagyobb nemzetközi bankcsoportok alkotta részmintánál találtak erős pozitív kapcsolatot.

Eredményeit a minősítő azzal magyarázta, hogy egy-egy intézmény stabilitását sokkal több faktor határozza meg, mint amennyit a tőkemegfelelési mutató kezel. Ilyen lehet például, ha az adott intézmény tulajdonosaitól komoly külső támogatásra számíthat, vagy ha az adott piacon a felügyeleti szervek működése, illetve egyéb prudenciális szabályok nagyobb valószínűséggel biztosítják a stabil működést. Hasonló hatással lehetnek bizonyos piaci erők is, hiszen egy jól kialakított stratégia szem előtt kell hogy tartsa a finanszírozási költségeket, amelyre alapvető hatással van a cég tőkehelyzete. A 10 milliárd dollárnál nagyobb saját tőkéjű bankok alkotta csoportban a Fitch szerint azért volt pozitív a kapcsolat a két mutató között, mert központjaik hasonló piaci és szabályozási körülmények között, a világ legstabilabb országaiban működnek, s az adott bankrendszerben döntő szerepet játszanak.

A minősítőcég megítélése szerint a Bázel II. szabályozás bevezetésével a két mérce közötti eltérés csökken ugyan, de továbbra is igen nagy marad. Ezt azzal indokolják, hogy az új rendszer sem kezeli a külső támogatás lehetőségét, s nem veszi figyelembe a bankok saját tőkéjének abszolút nagyságát, eltekint a hitelintézet tevékenységének földrajzi vagy ágazati differenciáltságától, s nem kezeli a cégvezetés minőségében vagy az egyes valuták kockázatában tetten érhető különbségeket sem. (VG)