Behálózott bankügyfelek - megállíthatatlan a netbankolás

Az internetalapú szolgáltatás tagadhatatlanul az egyik legsikeresebb banki üzletággá vált az elmúlt egy-másfél évben: a GKI és a Sun Microsystem együttműködésével készült felmérés becslése szerint 2007 végére az ügyfelek száma megközelítette az 1,8 milliót, ez majdnem egy harmadával több az egy évvel korábbinál. Az ügyfélszám alapján – értelemszerűen – a lakossági területen megy jobban az üzlet, hiszen magánfelhasználókból jelenleg nagyjából másfél milliót tarthatnak nyilván a bankok. A növekedés pedig egyelőre töretlennek tűnik: az a hitelintézet, amelyik évi 30 százalékos ügyfélszámbővülésről számol be, nem feltétlenül nevezheti magát éllovasnak.

A szakma doyenjének ezen a területen is az OTP Bank számít Magyarországon, amely 1999-ben, az elsők között indította el internetes szolgáltatását. Ennek tükrében nem csoda, hogy a legnagyobb hazai bank ezen a területen is vezet, hiszen internetbanki kapcsolatot létesített klienseinek száma március végére meghaladta a 700 ezret. A többi hazai banknak ugyanakkor szintén nincs miért szégyenkeznie: a CIB az év végén 166 ezer ügyféllel állt kapcsolatban, a Raiffeisen szolgáltatásait 81 ezer, míg az Erstéét több mint 130 ezer kliens használja. Emellett mindhárom, utóbb említett szereplő 30 százalékos, vagy azt meghaladó ügyfélszámbővülést generált egy év alatt, a Raiffeisennél pedig több mint másfélszeres volt az emelkedés. (A Raiffeisenhez hasonló növekedési ütemet produkált a K&H is, így jelenleg 150 ezer internethasználó ügyféllel áll kapcsolatban.)

A drasztikus növekedés ugyanakkor nemcsak az internetelérési pontok gyarapodásával magyarázható, hanem nagyon tiszta gazdasági érdekekkel is. Bár a szolgáltatást nyújtó bankok nem keresik magukat degeszre az üzleten – a beszedett díjak, jutalékok összege leginkább csak a hálózat fenntartására elég –, az ügyfelek annál inkább: az internetes szolgáltatás igényléséhez az esetek túlnyomó részében nem társul külön havi díj, és egy akár bankon kívüli átutalás a fiókban indított árának töredékéért is megoldható. A hazai piac gyors fejlődése ugyanakkor korántsem elég ahhoz, hogy akár az érintett bankok, akár az ügyfelek elbízzák magukat, hiszen a lemaradásunk jelentős mind a fejlettebb nyugati, mind a régiós államokhoz képest.

A GfK csoport legutóbbi, 2008 februárjában publikált felmérése szerint az internetes bankolás – 13 ország összehasonlításában – egyértelműen Ausztriában a legnépszerűbb: közel minden második nethasználó intézi pénzügyeit legalább havonta az interneten keresztül. Hazánkat e téren megelőzi Lengyelország, Szlovénia, Horvátország, Csehország és Szlovákia is, hiszen napi rendszerességgel a magyar netezők csupán 7 százaléka intézi a világhálón banki ügyeit, 77 százalékuk viszont sohasem.

Növekedési korlátok ezzel együtt érzékelhetők a magyarországi internetbanki piacon is: bár még csak a felnőtt lakosság nem egészen felének van internet-hozzáférése, a penetráció növekedési üteme évről évre lassul. Az internethasználók egy kisebb, de nem elhanyagolható része viszont még az olcsó árakkal és a kényelemmel sem vehető rá arra, hogy elektronikus csatornákon keresztül intézze pénzügyeit.

Sok vállalkozást vagy magánszemélyt az internetes visszaélésektől való – sokszor hamis alapokra épülő – félelem tart vissza, de akad olyan is, aki szereti vizuálisan nyomon követni a pénz útját, és ezért inkább készpénzzel fizet, vagy csekket ad fel, csakhogy foghasson valamit a kezében. (Ez a hozzáállás a kívülállók számára részben érthetetlennek tűnhet, hiszen ha valaki erős könyvelői vénával óhajtja kezelni pénzügyeit, a számlaegyenlegek kinyomtatásával ugyanúgy megteheti.)

A potenciális felhasználók körét ugyanakkor bővíti az új szereplők megjelenése: az FHB csoporthoz tartozó kereskedelmi bank néhány héttel ezelőtt indította el internetbanki szolgáltatását, és a 2006 októberében indult Allianz Bank is néhány hónapos – ám közlése szerint sikeres – múltra tekinthet vissza az üzletágban. A hitelintézetek mindenesetre minden erejükkel igyekeznek meggyőzni az ügyfeleket arról, hogy az elektronikus szolgáltatások semmivel sem kockázatosabbak a papíralapúaknál: sőt, utóbbiak több lehetőséget nyújtanak a visszaélésekre, annak ellenére, hogy a tranzakciókról „írást” kap az ügyfél. Az internetbanki szolgáltatások biztonságába vetett hitet ugyanakkor komoly csalási kísérletek még nem rengették meg: bár néhány hónappal ezelőtt több nagybank – például az MKB és a CIB – ügyfeleinél is próbálkoztak csalók, a kísérletek igen amatőr megoldásokon – egyebek mellett fordítóprogrammal írt e-mailen – alapultak.

Biztonság A bankok biztonsági rendszerei ugyanakkor egyre kifinomultabbak és egyre több biztonsági kaput iktatnak be a rendszerbe jutáshoz. A Raiffeisen DirektNet internetbankingnál például az elektronikus utalások indításához – az azonosító és a titkos jelszó mellett – bizonyos limitek felett SMS-aláírást is kér a rendszer. Az SMS-aláírás kódja a rendszerből való kilépés után érvényét veszti, így a későbbiekben nem lehet vele visszaélni. A használat biztonságát – emelték ki a banknál – fokozza többek között a tranzakciós limitek és az időkorlát alkalmazása, illetve a konkurens bejelentkezések elleni védelem. A pénzügyi tranzakciók folyamatos ellenőrzéséhez mobilbanking szolgáltatás is igényelhető.

A CIB-nél ennek kapcsán felhívták a figyelmet arra: az ügyfelek is kiszűrhetik a kockázatokat, s odafigyeléssel, megfelelő körültekintéssel sokat tehetnek az internet biztonságos használata érdekében. A CIB egyébként a közelmúltban vezette be új azonosítási lehetőségként a tokent: ez egy PIN kóddal védett kódgenerátor, amely egyszer felhasználható (30 másodpercig érvényes) jelszót ad. A rendszerbe való belépéskor és a megbízás megadásakor a token által generált számot kell beírni a jelszó helyére, amelyet a banki rendszer a token adatai alapján ellenőriz.

Fejlesztés A biztonsági követelmények teljesítésén túl persze a termékfejlesztésre is erős hangsúlyt helyeznek internetbanki szolgáltatásaik kapcsán a hitelintézetek: ugyanis már kezdenek elmúlni azok az idők, amikor a kliensek szinte kizárólag számlaadatok lekérdezésére, netán kisebb – jórészt saját számlák közötti – átutalásokra használják a szolgáltatást.

A lapunknak nyilatkozó szereplők válaszai alapján a többség elsősorban az értékpapír-szolgáltatások – ezen belül főleg a befektetésijegy-vásárlás – lehetővé tételére hajt, de akadnak egészen egyedi megoldások is. Az előbbi területhez igazodva a Raiffeisen hamarosan bevezeti internetbrókering rendszerét, amelynek révén az ügyfél pénzpiaci információkhoz juthat és tőzsdei megbízásokat adhat. Hasonló cipőben jár a K&H is: a banknál hamarosan befektetési tranzakciók indítása (befektetési jegyek, részvények, állampapírok vétele-eladása) is elérhető lesz.

Az UniCredit viszont – mutatott rá Komócsi Sándor termék- és szolgáltatásmenedzsmentért felelős ügyvezető igazgató – ebből a szempontból már megelőzte a piacot: a bank már most is nyújt internetes értékpapír-szolgáltatásokat, így tőzsdei részvény vételét-eladását, befektetési alapok forgalmazását, értékpapírtranszfert, egyenleg- és számlatörténet-lekérdezést. A bank legutóbb a SEPA-átutalás lehetőségét vezette be, amely lehetővé teszi, hogy a magánszemélyek, vállalkozások és állami szervek az euróövezeten belül egységes fizetési módokat használva, készpénz nélkül fizethessenek.

Az értékpapír-műveletek mellett hasonló súllyal szerepelnek a fejlesztési irányok között a kényelmi szolgáltatások is. Az Erste a közműszámlák fizetésével bővítené a palettát, az OTP Bank pedig egy vagyontervezést segítő lehetőség kialakításán dolgozik.

Pluszszolgáltatás Ami pedig az extra elemeket illeti: az OTP-nél lehetőség van autópálya-matrica vásárlására, regisztrálni lehet az EME Zrt. szolgáltatásaira, amellyel közvetlenül a bankszámla terhére egyenlíthető ki a parkolási díj vagy az újság-előfizetés. Ezenkívül az internetbank eBPP funkciója a szükséges regisztrációt követően biztosítja a szolgáltatói számlák egyszerű átutalással való kiegyenlítését. A hitelintézet lakossági ügyfelei internetbankon keresztül igényelhetnek bankkártyát, folyószámlahitelt, egyes OTPdirekt-szolgáltatások ki- és bekapcsolását is elvégezhetik, sőt már az internetbankban is elérhető a bankjegy-automatákon megszokott Neophon-feltöltés. A CIB Internet Bank Klub néven bevezetett szolgáltatásával az ügyfelek számos webáruházban vásárolhatnak kedvezményesen.