Mibe fektesse megtakarítását pénzügyi válság esetén?

Tízmillió forint megtakarítás esetén a globális növekedési és inflációs kockázatok s az Amerika–Kína tengely sérülése, a két gazdaság egyidejű lassulása miatt óvatos portfóliókat alakítanék ki - nyilatkozta Kaló Dénes . A pénzt fele-fele arányban fektetném háromhavonta megújuló lekötött betétbe s ötéves futamidejű magyar államkötvénybe. Ugyanis a globális pénzügyi szektorban nő a tőkeigény, amely idehaza is kamatversenyhez vezetett, és az inflációs kockázatok tükrében elképzelhető jegybanki kamatemelés is tovább emelheti a betétkamatot. Két-három éves időtávon a hozamszintek csökkenésére számítok, a jelenlegi hozamok és kockázatok alapján az ötéves kötvény tűnik a legvonzóbbnak.

Ötvenmillió forintnál a fenti portfóliót kiegészíteném egy devizaügylettel - folytatta Kaló. Ez 20 százalékos súllyal szerepelne a befektetésekben, így 40 százalékban maradna a lekötött betét, 40 százalékban pedig a hosszú lejáratú állampapír. Az amerikai gazdaság kilátásai és az amerikai külkereskedelmi mérleghiány finanszírozási igénye miatt nem számítok a dollár drasztikus erősödésére, ugyanakkor mérsékeltebb pozitív korrekció elképzelhető. A veszteségek kiszámíthatósága miatt egy euró/ dollár eladási (put) opciót vásárolnék 1,50-os kötési árfolyammal, valamint el is adnék egy ilyen eladási opciót 1,45-os kötési árfolyammal. Ezen opciós stratégia 1,50-os euró/dollár árfolyam alatt termel profitot, a legnagyobb nyereség 1,45-os alatt van, ami konstans nyereséget hoz. Amennyiben a dollár nem erősödne meg ennyire, a veszteséget az opciós díj jelentené. Az 1,55-os aktuális árfolyamot feltételezve úgy 2,5 millió forint opciós díjjal lehet kalkulálni egy 1 millió euró értékű pozíció esetében.                       

A jelenlegi piaci környezetben biztonságosabb portfóliót építenék tízmillió forintos megtakarításból - mondta Zobor Zsuzsanna. A befektetés 15 százalékát likvid eszközben, megtakarítási számlán vagy pénzpiaci alapban tartanám. Harminc százalékot biztonságos termékekbe, betétbe vagy állampapírba célszerű fektetni, további 40 százalékot a valamivel bátrabb befektetést jelentő tőke- és hozamvédett alapokba. Az öngondoskodáshoz kapcsolódó kedvezmények miatt 15 százalékot nyugdíj-előtakarékossági számlán tartanék. E portfóliórészt részvényalapokból válogatnám össze, főleg a feltörekvő országok, ázsiai és orosz cégek részvényeit tartalmazókból, s az ökoalapok is szóba jöhetnek.

Ötvenmillió forintból jól diverzifikált portfóliót lehet építeni, amely bármilyen piaci változást képes kezelni. Az összeg 30 százalékából alakítható ki a portfólió „biztonságos lába”, a pénzt az infláció változásához kötött betétekben vagy állampapír-befektetési alapokban fialtatnám. További 30 százalékból hozható létre az „óvatos láb”, ez negatív piaci hangulatban bizonyos védelmet jelent, de árfolyam-emelkedés idején nagyobb hozamot érhetünk el vele, így tőke- és hozamvédett, vegyes, úgynevezett portfólióalapokba tenném ezt a hányadot. A vagyon 20 százalékát nyugdíj-előtakarékossági számlán, hosszú távra szóló, részvény típusú befektetésekben célszerű fialtatni, 5 százalékából hosszú távú megtakarítási életbiztosítást lehet kötni, s további 5 százalékot érdemes likvid eszközökben tartani. A fennmaradó 10 százalékot devizaeszközökbe, euró- vagy dollárbetétekbe, kötvényekbe ajánlatos tenni.