A pénztárak az elmúlt évek átlagában reálhozamot értek el, tehát teljesítményük pozitívan ítélhető meg – hangzott el a Stabilitás pénztárszövetség mai sajtótájékoztatóján.
A szövetség tagjai most is igyekeztek hangsúlyozni, hogy bár az idei pénztári hozamok –ahogy fogalmaznak - nem attraktívak, hosszú távon a kasszák eredményesen képviselték tagjaik érdekeit, a pénztártagok vagyonának reálértékét nem csak megőrizték, hanem gyarapították – hangzott el a tájékoztatón.
Aggasztó teljesítmény
Attól ugyanakkor nem lehet eltekinteni, hogy az idei első hat hónapban a magánnyugdíjpénztárak több mint 184 milliárd forintot vesztettek befektetéseiken, ami annyit jelent, hogy a pénztári portfoliók a fél év végén átlagosan mintegy 8 százalékos mínuszban állhattak. Ami a tagokat illeti: rövidtávon most azok jártak a legrosszabbul, akik már olyan pénztárnál vannak, ahol működik a választható portfoliós rendszer (ennek bevezetése jövő januárban kötelező, több kassza azonban már idén év elején bevezette), ezen belül is a legnagyobb részvénykitettségű növekedési portfolióban fialtatják megtakarításaikat. Az utóbbi időben ugyanis a részvénypiacok zuhanása miatt ezek szenvedték el a legnagyobb veszteségeket.
Hosszú távú szemlélet
Mindezek ellenére Nagy Csaba a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: bár a portfoliók átrendeződése azt eredményezte, hogy a korábbi szintekhez képest megnőtt a részvény- és deviza-kitettség, csökkent az alacsony kockázatú eszközök súlya, így valóban gyakoribbá válnak a hozamingadozások mind negatív, mind pozitív irányban, és kevésbé várható, hogy kiszámítható egyenletes teljesítményt mutasson egy-egy portfolió. Hosszú távon azonban ezek a rövid távon jelentkező árfolyam ingadozások – a befektetési időtáv növekedésével – fokozatosan csökkennek majd.
Befektetési politika
A portfoliók hozamára – nemzetközi kutatások alapján – a portfolió-kezelési döntések közül elsődlegesen az eszközallokációs (a befektetések egyes eszközosztályokhoz közötti megoszlása) döntés van hatással. A kutatások statisztikai adatsorai azt bizonyítják, hogy, több tízéves időperiódust vizsgálva a hozamok több mint 90 százalékát az eszközallokációs döntések magyarázzák. Az egyedi értékpapír kiválasztásának, továbbá az időzítésnek a szerepe nem elhanyagolható, de az eszközallokáció (befektetési politika) kialakításánál lényegesen kisebb.
Az elért hozamok nagysága függ a pénztárak által meghatározott befektetési politikától, a globális és hazai gazdasági helyzet változásaitól, a tőkepiaci eseményektől és a portfolió-kezelők teljesítményétől is. A teljesítmény negyedévenkénti megoszlása az értékpapírpiacok sajátosságainak köszönhetően ennek ellenére a negyedévek során egyenetlenül oszlik meg. A pénztáraknak mérlegelniük kell, hogy biztonságos, értékálló, alacsony kockázatú eszközökbe fektetik a tagok vagyonát – például túlnyomórészt kötvényekbe – annak ellenére, hogy ezek, ezen előnyös tulajdonságok mellett hosszú távon várhatóan alacsonyabb hozamot biztosítanak, mint a nagyobb kockázattal bíró pénzügyi eszközök.
Ez utóbbiak a magas hozamkilátásért és növekedési lehetőségért cserébe kockázatosabb befektetésnek számítanak, és rövidtávon akár jelentős mértékű árfolyam- és hozamingadozásnak vannak kitéve. Idén mind a globális, mind a hazai tőkepiacon árfolyamcsökkenést, kedvezőtlen folyamatokat tapasztalhattunk . Ezek az események tükröződnek a nyugdíjpénztári befektetések hozamának rövid távú alakulásában is. A globális folyamatok hatását még tovább erősítették a hazai gazdasági nehézségek – egyensúlyhiány, növekvő infláció – így mind a magyar állampapírok, mind a részvények kedvezőtlenül teljesítettek, és igazodva a nemzetközi trendekhez rövid időtávon negatív hozamot értek el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.