A lakossági hitelnövekedés folytatódott

Ezt állapítja meg a Nemzetközi Bankárképző Központ (NBK) Zrt. a Magyar Bankszövetség online hírlevelében publikált elemzésében. A folyamatok már tükröződnek a bankrendszer jövedelmezőségének romlásában.

Keresleti oldalról az év közepe felé a vállalkozások csökkenő hitelkereslete és a vállalati hitelportfolió minőségének romlása befolyásolta a növekedést. A lakossági hitelnövekedés, bár csökkenő ütemben, egyelőre folytatódott, korábban tapasztalt növekedési szintje azonban csak kockázati árversennyel tartható, ami prudenciális szempontból aggályokat vethet fel - figyelmeztet a tanulmány.

Az NBK elemzői szerint a lakossági megtakarítások alacsony szintje hosszú távon a fenntartható növekedés akadálya lehet. Mivel a hazai és nemzetközi makrogazdasági helyzet következtében a bankrendszer a közeljövőben nem számíthat kedvezőbbre forduló gazdasági környezetre, előtérbe kell kerülnie a kiegyensúlyozott, fenntartható és hatékonyabb működésnek - figyelmeztetnek.

A teljes hitelintézeti szektor mérlegfőösszege június végén 16,2 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakát, ami megegyezik a tavalyi év végi növekedési ütemmel. Az árfolyamváltozás (forinterősödés) hatásával korrigálva az adatokat éves szinten 18 százalékkal bővült a szektor.

A bankrendszert április végéig nagyon erőteljes felfutás jellemezte, májusban és júniusban azonban jelentős megtorpanás, illetve csökkenés volt tapasztalható, ami a nemzetközi pénzpiacokon tapasztalható kockázati kamatfelár-növekedéssel, vagyis a jelentős volumenben, szabadon rendelkezésre álló, "olcsó" külföldi forrásbevonás lehetőségének szűkülésével és a vállalkozói hitelfelvételek csökkenésével, illetve a forint erősödésével hozható összefüggésbe.

Az utóbbi vélhetően úgy játszik szerepet, hogy az erőteljes forinterősödés többeket a devizaalapú hitelek előtörlesztésére vagy a hitelfelvételek elhalasztására ösztönzött.

 Éves viszonylatban a mérlegfőösszeg-növekedés mintegy 40 százalékban továbbra is a lakossági hitelezés növekedésének köszönhető, amely így 23 százalékkal haladta meg a tavalyi első félévit.

A lakossági hiteleken belül a devizahitelek állománya 52 százalékkal emelkedett (a forint árfolyamának változását is figyelembe véve 57 százalékkal), és arányuk az összes lakossági hitelen belül június végén már megközelítette a 60 százalékot.

A lakossági betétek növekedési üteme mindössze 5,5 százalék volt az előző év hasonló időszakához képest. A lakosság bankrendszerrel szembeni megtakarítói pozíciója gyakorlatilag nullára csökkent, ami a növekedés jövőbeni stabil forrásának biztosítása szempontjából aggályos - hívja fel a figyelmet az NBK. A tavalyi évvel ellentétben, az idén a befektetési alapokon keresztüli, közvetett lakossági forrásbevonás sem biztosított jelentős többletforrást a bankrendszernek, sőt 2006 óta a lakosság összes nettó finanszírozási képessége is jelentős csökkenést mutat - állapítja meg az elemzés.

A vállalati hitelállomány közel 16 százalékkal bővült a tavalyi első félévihez képest, de míg az év első két hónapjában erőteljesen emelkedett a hitelek állománya, addig márciustól nominálisan is csökkent. Azt, hogy a hitelfelvételek csökkenése átmeneti jelenség, vagy összefüggésben áll a beruházások növekedésének csökkenésével, az NBK szerint a 2008. szeptember végi adatok fogják egyértelműen megmutatni.

Miután a bankrendszer aktivitásának bővülését továbbra nem finanszírozta a hazai betétek növekedése, nőtt a külföldi finanszírozási források jelentősége, s tovább nyílt a hitel-betét arány. Június végén a nagybankok hitel-betét aránya már meghaladta a 150 százalékot; csak egy bank esetében maradt valamivel 100 százalék alatt, s volt olyan hitelintézet is, amelynél a 200 százalékot is meghaladta.

A külföldi források egy év alatt erőteljesen, 44 százalékkal emelkedtek, így június végén a bankrendszer mérlegének 26 százalékát már ezek a források finanszírozták.

Mindezek következtében finanszírozási/likviditási oldalról tovább növekedett a bankrendszer kockázati kitettsége a nemzetközi pénz- és tőkepiaci mozgásoknak, ami az első félévben tapasztalt kockázatifelár-növekedések következtében már éreztette hatását a jövedelmezőségben is.

A portfolióminőséget elemezve az NBK szakértői megállapítják: miközben a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) adatai szerint erőteljesen emelkedik a BAR-listán szereplő magánszemély adósok száma, addig a bankrendszer lakossági hitelportfoliójának minősége az adatok szerint nem romlik, sőt javul.

A bankrendszer problémás lakossági hiteleinek aránya a tavaly félévi 2,9 százalékról idén félévkor 2,6 százalékra csökkent, ami úgy következhetett be, hogy miközben az állomány közel 25 százalékkal bővült, a problémás lakossági hitelek csak 15 százalékkal nőttek. Az NBK szerint mindenesetre figyelmeztető jelnek tekinthető, hogy a külön figyelendő kategóriába tartozó - tehát az úgynevezett "még nem problémás" - hitelek 27 százalékkal emelkedtek egy év alatt.

A folyamatosan bővülő állomány miatt egy portfolióromlás a számokban csak később érzékelhető: ha az állomány elért egy megfelelő "kórtörténetet", illetve, ha a korábbi bővülés valamilyen oknál fogva már nem tartható.

Az első félévben a lakossági hitelportfolióra képzett értékvesztés állománya alig emelkedett, így az a bankok eredményére nem volt befolyással.

A vállalati hitelportfolió minősége egy év alatt folyamatosan és látványosan romlott: a problémás hitelek aránya a tavalyi első félévi 3,5 százalékról már 4,1 százalékra emelkedett. Ilyen mértékű portfolióromlásra egy év lefolyása alatt már évek óta nem volt példa a bankszektorban - állapítja meg az elemzés. A vállalati hitelekre képzett értékvesztés jelentős hatással volt az eredményre is, csaknem 20 milliárd forinttal rontva.

A bankrendszer adózott eredménye 2008 első félévében 176 milliárd forintot tett ki, közel 13 százalékkal - 26 milliárd forinttal - maradt alatta a tavalyinak. Az eredmény jelentős romlása mind az eszközarányos nyereségben (ROA), mind a tőkearányos nyereségben (ROE) tükröződött: az előbbi értéke a tavalyi első félévi 1,9 százalékról 1,4 százalékra csökkent, míg az utóbbi 22 százalékról 16,7 százalékra.

A nagybankok közül öt bank eredménye romlott, ebből kettő esetében volt jelentős a visszaesés. Az egyik nagybank esetében egy nagy összegű értékvesztés felszabadításának köszönhetően nőtt az eredmény.

A jövedelmezőség romlásában meghatározó része volt a kamatkülönbözet csökkenésének; a mérlegfőösszegre vetített kamatkülönbözet a tavalyi első félévi 3,3 százalékról 2,9 százalékra apadt. Visszaesett a jutalék eredményaránya is, miközben a működési hatékonyság alig javult.

 A lakossági marzsok alakulása éles piaci versenyre (kockázati árversenyre) utal: az MNB kamatemeléseit és a külföldi források kockázati felárának növekedését a bankok nem, vagy alig érvényesítették a hitelezésben, míg a betéti kamatok emelkedtek. A vállalati marzsok 2008 első félévében - az év eleji hónapokat kivéve - nőttek, ami a kamatemelések és a kockázatifelár-növekedések áthárítását tükrözi.

 Az értékvesztés és céltartalékképzés a tavalyinál kisebb mértékben rontotta az eredményt. Ezen belül a vállalati hitelekre képzett értékvesztés érezhetően emelkedett, s csökkentette az eredményt, de a vagyoni érdekeltségre képzett értékvesztés visszaírása, ami egy banknál volt számottevő, javította a bankrendszer eredményét.

Az uniós előírásoknak megfelelően 2008. január 1-jével Magyarországon is bevezették a Bázel II. tőkeszabályozást. Az előírások alapjaiban változtatták meg a tőkeszámítási szabályokat: míg korábban minimális tőkemegfelelési mutatót írt elő a jogszabály, jelenleg minimális szavatolótőke-követelményt határoz meg. Miközben a bankrendszer hitelállománya (lakossági, vállalati) közel 20 százalékkal nőtt egy év alatt, az új - a jelzáloggal fedezett lakossági kitettségek esetében nagyon kedvező - szabályozás bevezetésének köszönhetően a bankrendszernek a hitelkockázatra vonatkozó tőkekövetelménye alig 5 százalékkal emelkedett - derül ki az elemzésből.