A muzulmán bankrendszer lehet a válság megoldása

Ahmad Baqer, Kuvait kereskedelmi minisztere nemrég úgy nyilatkozott: a muszlim típusú bankrendszer több teret nyerhet a jövőben. Robert M. Kimmet, az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának államtitkára Jiddah-ban látogatva kijelentette: tanulmányozták a saría elvein alapuló bankrendszer működését – írja a Washington Post.

Bár a tőzsdék gyengélkedése és az ingatlanpiac teljesítménycsökkenése rosszul érinti az arab országok hitelintézeteit, a rendszer támogatói szerint a saríá egyfajta beépített védelmet jelent az amerikaihoz hasonló pénzügyi válság ellen. Az iszlám vallás ugyanis tiltja a derivatívok használatát és a túlzott kockázatvállalást.

"A muszlim bankrendszer szépsége az, hogy nem ígér többet, mint amivel valóban rendelkezik. Ezeket a bankokat nem védi az állam, így a gazdaság lassulása esetén szenvednek, de az ügyfelek nem veszítik el mindenüket" – vélte Majed al-Refaie, a bahreini székhelyű Unicorn Investment Bank vezetője.

Az iszlám vallás eredendően a kamat szedését az uzsorával hozza párhuzamba, ezért tiltja. A modern világra lefordítva ezt azt jelenti, hogy a pénz nem kamatoztathatja önmagát, csak valamilyen termelő tevékenységben sokasodhat. Mint hogy minden tranzakció mögött valódi teljesítmény áll, az amerikai jelzálog válságot okozó pénzügyi manőverek alkalmazása kizárt. A pénzügyi világ vezetői szorosan együttműködnek az iszlám vallás döntéshozóival, akik minden új terméket gondosan megvizsgálnak, mielőtt döntenének róla.

Magától értetődő, hogy a muszlim bankok nem fektethetnek alkoholba, disznó hússal kapcsolatos termelésbe, szerencsejátékba, fegyverekbe, pornográfiába vagy dohánytermékek gyártásába. Az érdekesség az, hogy a lakáshitelek is radikálisan eltérnek a nyugati típusoktól. Az iszlám bankok nem kamatozó hitelt adnak az ügyfeleknek, hanem megvásárolják azt, majd egyforma részletekben fizettetik ki a leendő tulajdonossal. Az összeg az ingatlan árán kívül egy előre meghatározott profitot is tartalmaz a bank számára.

A muszlim bankok által biztosított profit általában meglehetősen alacsony, mintegy 4 százalék, viszont ennek megfelelően a kockázat is jóval kisebb. A hetvenes években történő bevezetése óta ez a bankrendszer mintegy 15 százalékos növekedést ért el, de még így is csak a globális pénzügyi piac 1 százalékát teszi ki. Egy dubai székhelyű elemző cég korábban 2025-re mintegy 12 százalékos globális részesedéssel kalkulált, a válság hatására azonban most jóval magasabb aránnyal számolnak.