A válság miatt a közép-európai országok az eurózónához való csatlakozást fogódzónak tekintik

A mértékadó párizsi újság külön példaként említi Magyarországot, amelyet "különösen sújtott a válság és amely országot a Nemzetközi Valutalap, az Európai Unió és a Világbank mentett meg a csődhelyezettől".

    Magyarország egy olyan támadást szenvedett el a pénzügyi piacoktól, amilyet a kilencvenes évek elején Nagy-Britannia, Spanyolország, Olaszország és Portugália. A nemzetközi intézmények támogatását megelőzően a forint jelentős értékvesztése miatt a tőke elkezdett menekülni és az országot büntette azért, amiért a bankok, a vállalatok és a lakosság jelentős része külföldi devizában vett fel óriási hiteleket. A spekulatív támadások korlátozására, az infláció kordában tartására és a tőke vonzására a Magyar Nemzeti Bank kénytelen volt jelentősen megemelni a kamatlábakat, de ez nem volt elégséges - emlékeztet a lap.

    Magyarországnak több előnye fakad abból, ha áttér a közösségi valutára, mintha megtartja a forintot - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Le Monde-nak. Megítélése szerint ami kevésbé látható "normális időszakban", amikor a valuták közti eltérések csekélyek, most egyértelművé vált. A válság megerősítette annak szükségességét, hogy az ország minél előbb az eurózóna tagja legyen - hangsúlyozta a kormányfő.

    A lap szerint hasonlóan vélekedik Lengyelország is. Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter szerint is a pénzügyi válság tette világossá az eurózónához való csatlakozás fontosságát. A varsói tőzsde sokkal rohamosabban zuhant a válság alatt, mint a jóval kisebb szlovák, aminek oka az lehet, hogy Szlovákiában 2009. január 1-től már az euró a hivatalos fizetőeszköz - szögezi le a Le Monde.

    Valamennyi közép-európai ország vezetője a stabilitás zálogának tartja az eurózónához való csatlakozást, de eddig csak Szlovénia, Ciprus, Málta és Szlovákia tudta teljesíteni a maastrichti kritériumokat. Magyarország, Lengyelország és Csehország egyelőre nem pontosította még, vagy kitolta a csatlakozás lehetséges időpontját, de a válság hatására Varsó már felgyorsította a folyamatot és jelenleg 2012-ben tervezi bevezetni az eurót.

    A Le Monde hangsúlyozza: bár Magyarországon a menetrend még nem alakult ki, az üzleti körökben és az öt parlamenti párt részéről is konszenzus van abban a kérdésben, hogy a forint ingadozása ellen az egyetlen megoldás a közös európai valutához való csatlakozás.

    Az "eurózóna oldalán" azonban nem annyira sietős ezen országok csatlakozása a Le Monde szerint: "A jelenlegi válság bebizonyította, hogy az átalakulóban lévő országok még nem állnak készen" - fogalmazott egy meg nem nevezett magas rangú tisztviselő. Véleménye szerint az euró egyelőre nem lenne jó megoldás Magyarország és a balti országok számára, mert az az átmeneti válságot az eurózóna többi országához képest a gazdaságuk állandó lemaradásává alakítaná át. Az eurózónához való sokkmentes csatlakozáshoz előbb az árfolyam stabilitása szükséges. Az inflációt, a költségvetési deficitet és az államadósságot kell előbb visszafogni, különben a válság a kritériumok betartása ellen hat - írta a Le Monde.