Nem magunkat, az országot féltjük - a nyugdíjunk miatt aggódunk

A nemzetközi Allianz csoport idén másodszor készíttetett felmérést a lakosság pénzügyekhez fűződő viszonyáról és bizalmáról nyolc európai országban, és az Amerikai Egyesült Államokban (USA). A kutatást a Gfk, és a BellResearch készítette az elmúlt két hónapban több mint tízezer ember megkérdezésével. Talán nem meglepő az eredmény, miszerint Európában a magyarok aggódnak leginkább országuk általános helyzete miatt, az viszont érdekes, hogy a személyes élethelyzetüket illetően sokkal bizakodóbbak, és optimistábbak a jövőt illetően is.

A megkérdezettek 15 százaléka nagyon, vagy inkább bízik abban, hogy a jövőben jobb lesz a gazdasági helyzet, miközben most csupán négy százalékuk mondta azt Magyarországon, hogy jó a jelenlegi helyzet. Ezzel szemben Svájcban például a válaszadók több mint fele szerint nagyon jó országukban a gazdaság helyzete, Ausztriában 29 százalék vélekedik ugyanígy. Annyira egy ország sem pesszimista, mint Magyarország, de borúsan látják a helyzetet a franciák, az olaszok, és az oroszok is.

Az alábbi ábrán az országok általános helyzetéről adott válaszok láthatók. Kattintson a képre a nagyításhoz.

Ami a személyes helyzetet illeti, ott szintén a svájciak, és az osztrákok, illetve a németek, és az amerikaiak optimisták, míg a magyarok itt is a mezőny végén állnak: mindössze a megkérdezettek 23 százaléka értékeli saját helyzetét jónak, és ennél nem sokan számítanak jobbra a jövőben sem.

A pénzpiaci válsággal kapcsolatos válaszokból az derült ki, hogy a magyarok leginkább az állami nyugdíjuk miatt aggódnak: több mint 60 százalékuk elsőként említette ezt, amikor aggályaikról kérdezték. Közel 30 százalékuk jelzáloghitele miatt is nyugtalan, az életbiztosításban, vagy befektetési alapban tartott pénzéért viszont alig több mint a válaszadók ötöde aggódik.

A pénzpiaci válsággal kapcsolatos vélemények az alábbi ábrán láthatók

A nyugdíj egyébként nemcsak itthon sarkalatos pont, az összes országban magasan vezeti a listát ami az aggodalmakat illeti - mindenhol átlagosan a megkérdezettek 60 százaléka említette ezt elsőként félelmei között. A befektetési attitűdük miatt az ugyanakkor nem meglepő, hogy az USA-ban például a lakosság közel fele félti részvénybefektetéseit – itthon ez az arány mindössze 12 százalék, igaz Magyarországon ez a típusú befektetési forma sokkal kevésbé elterjedt.

Magyarországra a megtakarítási hajlandóság alacsony szintje mellett jellemző, hogy a legkevésbé kockázatos befektetési típusokat választják a takarékoskodók. A részvényektől idegenkednek, inkább a hagyományos, biztos lehetőségeket keresik, és mint a felmérésből kiderült, ez a jövőben még inkább így lesz.

Ami pozitív, hogy minden ötödik magyar tervezi, hogy az elkövetkező egy évben több pénzt takarít meg, az előnyben részesített megtakarítási típusok között pedig továbbra is a bankbetét vezet. Emellett ismét előtérbe kerülhetnek még az olyan biztonságosnak ítélt  formák mint az államkötvények vagy az életbiztosítások, utóbbiakon belül viszont eltolódhat a hangsúly. Az elmúlt években a hazai piacon a befektetéshez kötött, úgynevezett unit-linked életbiztosítások felfutása volt jellemző, gyakorlatilag ez vitte a hátán a piacot, főként az egyszeri/eseti díjas termékek állománya ugrott óriásit. Szakértők szerint viszont ennek most átmenetileg vége (mint az a biztosítási piac harmadik negyedéves adatain már látszik is), és visszatérhet a hagyományos, kockázati életbiztosítások kora.

A felmérés megállapította, hogy a pénzügyi válság az országok mindegyikében befolyásolja a befektetésekre vonatkozó terveket, nem csak Magyarországon. A lakosság mindenhol óvatosabbá válik, a jövőben ugyanakkor a többség nem tervezi, hogy a korábbiaknál nagyobb arányban fektet be különféle befektetési kategóriákba. A válaszadók viszonylag nagyobb hányada azonban Amerikában - az ország szokásainak megfelelően - inkább részvényekbe (17 százalék) és befektetési alapokba (18 százalék) tervezi elhelyezni megtakarításait. A görögországi válaszadók 19 százaléka, az olaszok 17 százaléka és az amerikaiak 13 százaléka tervezi, hogy nagyobb mértékben fektet biztonságosabb termékekbe, mint például az államkötvényekbe; az oroszok 17 százaléka, az amerikaiak 15 százaléka, a görögök és az olaszok 14 százaléka, míg a franciák 11 százaléka tervezi, hogy nagyobb mértékben fekteti be megtakarításait életbiztosításokba.

A magyarok válsággal kapcsolatos aggodalmairól az alábbi ábra ad képet

Meglepő, hogy Magyarországon a befektetési alapok kedvezőbb megítélés alá esnek (4 százalék), mint az államkötvények és az életbiztosítások (3-3 százalék). Ezzel együtt a megtakarítási hajlandóság változatlanul alacsony szinten áll a többi országgal való összevetésben.