Valutára váltják, ingatlanba fektetik, ékszert vesznek - Fogy a rubelbe vetett bizalom

A menekülés a rubeltől mindazonáltal nem öltött pánikszerű méreteket, mert a pénzügyi kormányzat és a központi bank kerülik a drasztikus lépéseket, lassítva hagyják leértékelődni az ország valutáját, a még mindig tetemes tartalékaik alapján ráadásul van némi mozgástér a gazdaság stabilizálására, sőt élénkítésére.

Mint a Bloomberg arról beszámol, sok orosz váltja át a megtakarításait – vagy annak egy hányadát – külföldi valutára, aki teheti ingatlanba fekteti pénzét, mások pedig költekezésbe kezdtek, attól tartva, hogy fontos és értékes javak eltűnhetnek a piacról vagy megvásárolhatatlanná válnak egy inflációs hullám nyomán. A vásárlások célpontja gyakorta nemesfém-tárgy vagy ékszer, de az új színes televíziókat és a hordozható számítógépeket is nagy darabszámban viszik a boltokból. A folyamat mindazonáltal nem öltött irracionális és tömeges méreteket.

A moszkvai politikai vezetés szemlátomást nem esett abba a hibába, amit a 90-es évek végének válsághulláma idején délkelet-ázsiai országok sora elkövetett. Ottan kormányok akkor a végsőkig ragaszkodtak az árfolyamok megőrzéséhez, aminek az lett a vége, hogy a tartalékok elfogyása után kellett beismerni az államcsődöt, és teljesen kiszolgáltatott helyzetben kellett folyamodni nemzetközi pénzügyi intézmények segítségért. Moszkva nem ígérte meg a rubel árfolyamának fenntartását, és ezt nem is teszi, a leértékelődés fékezésével ugyanakkor sikerült elkerülnie a  pánikot.

A dollárhoz képest a rubel 16 százalékot veszített az értékből augusztus óta, emiatt a lakosság októberben 355 milliárd rubelt (mintegy 13 milliárd dollárnak megfelelő összeget) kivett a  számlájáról, ami az összes megtakarítás 6 százalékát képviseli. Ezzel párhuzamosan a külföldi valutában elhelyezett betétek összege 11 százalékkal emelkedett.

A 10 évvel ezelőtti államcsődre és a drasztikus – 70 százalékos leértékelésre emlékezve – a lakosság egyre gyakrabban tartja készpénzben a megtakarításait, ki otthon a matracban, ki a bankoknál bérelhető széfekben, legyen szó akár rubelről, akár külföldi valutáról vagy ékszerről.

Ma mindazonáltal gyökeresen  eltér a helyzet a 10 évvel ezelőttitől, amikor az orosz kormánynak attól kellett tartania, hogy egyszámjegyű milliárdos sávba süllyed a valutatartalékok szintje, emiatt csődöt kellett jelenteni egy 40 milliárdos külföldi tartozás teljesítésére, és szükségessé vált a valutaalap hiteleinek – ezzel együtt feltételeinek – elfogadása. A külföldi adósságoktól azóta lényegében maradéktalanul megszabadultak az oroszok, sőt tetemes tartalékokat halmoztak  fel. Az idei augusztus óta – amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy az energiahordozók és a nyersanyagok árának összeomlása veszélyes következményekkel jár az orosz gazdaság számára – Moszkva elveszítette a tartalékainak negyedét.

Az akkor a világon – a kínai és a japán után – harmadik legnagyobbnak tartott, 600 milliárd dollár felé kúszó tartalékból Oroszország – december elején – még mindig őrzött egy 437 milliárd dolláros hányadot. Emiatt az orosz gazdaságot a  nyár óta végrehajtott, 200 milliárd dolláros külföldi tőkekivonás sem rendítette  meg. A rubel védelmében az orosz központi bank drámai mértékben megemelte az  irányadó kamatlábat, a kormányzat ráadásul arra is számíthat, hogy a közelgő – ott január elejére összpontosuló – ünnepi idényben a lakosságnak a helyi  valutára lesz nagy mennyiségben szüksége, hogy a vásárlásait le tudja  bonyolítani.

Kommentátorok szerint erre az időpontra várható egy, 20 százalék körüli, egyszeri leértékelés, amitől Moszkva legalább ideiglenes enyhülést remélhet a rubelre – és az orosz gazdaságra – nehezedő nyomásban.