Vége a frankhiteleknek

Karácsony előtt 172,7 forintot adtak egy svájci frankért a bankközi devizapiacon, ez majdnem pontosan 15 egységnyivel alacsonyabb az október 27-i, idei csúcsot jelentő, 187,8 forintos záróárnál. Ennek megfelelően – figyelembe véve a több mint 4600 milliárdos háztartási frankhitelállományt – a lakossági ügyfelek csak az árfolyammozgáson bő négyszázmilliárd forintot nyertek az utolsó két hónapban, amit az új kihelyezések értéke aligha tud ellensúlyozni.

(A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint októberben 160 milliárd forintnyi új frankalapú hitelt helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók, ám ez a mennyiség azóta a töredékére esett.) A alpesi devizában eladósodott ügyfelek ebben az évben összességében 11,3 százalékos forintgyengülést kényszerültek elszenvedni, ám – a hazai fizetőeszköz hektikus mozgása miatt – ha valaki rosszul időzített, akár 24 mozgást is kénytelen volt elviselni egy negyedéven belül.

Mindenesetre a frankhitelek aránya a lakossági tartozásokon belül októberre stabilan 60 százalék fölé kúszott, sőt egyes kölcsöntípusoknál szinte egyeduralkodó szerepet töltenek be a frankalapú kölcsönök: a lakossági gépjárműhiteleknél súlyuk meghaladja a 94 százalékot, és az utóbbi két-három évben felfutó szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is kilenc tized feletti az arányuk.

(A dominancia – leszámítva a hagyományosan csak forintban árult konstrukciókat – a személyi kölcsönökön belül a legszerényebb, 45 százalékos, a lakáshiteleknél pedig 57 százalék az arányuk.) A következő hónapokban azonban már valószínűsíthető, hogy bőven hatvan százalék alá esik a svájci frankban felvett kölcsönök aránya a lakossági portfólióban.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.