Coface: huszonkét ország leminősítve

Az országkockázati besorolás nem az egyes cégek adósságállományát jeleníti meg, hanem rövid távú üzleti tranzakciók esetén az átlagos kockázat szintjét tükrözi.

Az igencsak visszafogott növekedés miatt nem meglepő, hogy a Coface által vezetett fizetésképtelenségi index értéke 50 százalékkal növekedett 2007 és 2008 között. Az elmúlt évben Magyarország esetében csődrekordot regisztrált. Szemmel láthatólag a 2008-ban kezdődött hitelválság új dimenzióba váltott a negyedik negyedévben, amikor még az egészen addig kitartó országok (például Németország) vállalkozásait is elérte a visszaesés.

Figyelembe véve a 2009-re prognosztizált 0,9 százalékos átlagos világgazdasági növekedési értéket, a fejlődés ütemének visszaesését tekintve a jelenlegi krízis az 1980-as évek első felében és az 1990-es években tapasztalt válságra hasonlít. A növekedés mértéke 2007 és 2009 között 3,1 százalékpont körüli értékre esik vissza, ami megegyezik az 1979 és 1982, valamint az 1989 és 1991 között tapasztalt mértékkel. Mindazonáltal ezen válságok indikátorértéke alatta maradt az első olajválság idején regisztrált értéknek.

Ami a fizetésképtelenségi eljárások számát illeti, a Coface 47 százalékos növekedést tapasztalt 2008 folyamán, és ezen belül a negyedik negyedévben számottevő megugrás volt tapasztalható. Az országkockázati jelentés átfogó képet ad arról, hogy a 2008 januárjában az Egyesült Államok területéről származó hitelválság hogyan indult útjára, és érte el az olyan „buborékországokat”, mint az Egyesült Királyság, Spanyolország, Írország, stb. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy egyetlen terület sem marad érintetlen.

Először az epicentrumhoz közel eső, iparilag fejlett államokat érte el a válság, majd azok az országok következtek, ahol ugyan nem volt jelen spekulációs buborék (például Olaszország, Franciaország, Németország, Japán, stb) azonban a gazdasági növekedés üteme alacsony volt. Majd szinte velük egy időben a sérülékeny gazdasággal rendelkező feltörekvő államon volt a sor, mint például a Dél-Afrikai Köztársaság és Vietnám.

Olvasson a második oldalon Kínáról és Oroszországról, a harmadik oldalon Magyarországról!

Kína és Oroszország: törékeny cégek a gazdasági lassulásban

Miután az összes iparilag fejlettebb állam országkockázati besorolását rontotta 2008 folyamán a Coface, két, eddig a válság hatásainak ellenálló BRIC-ország is negatív megfigyelési listára került. “A hitelválság most már két jelentős feltörekvő országot is érint – Oroszországot és Kínát – az elmúlt évek során tapasztalt kedvező makrogazdasági és pénzügyi helyzet ellenére” – magyarázta Francois David, a Coface elnöke. „Ugyanakkor az ebben a két országban működő cégek a sérülékenység számos jelét mutatták – erre a Coface már korábban felhívta a figyelmet -, és ez a jelenség a válság kapcsán jelentősen felerősödött.”

A Coface előrejelzése alapján a kínai gazdaság teljesítménye 7 százalékkal bővül 2009 folyamán. A Coface által 6 éve vezetett, a kínai cégek fizetési morálját vizsgáló felmérések rámutattak azokra a hatásokra, amelyeket a magánszféra cégei között kialakult öldöklő versenyből fakadó haszonkulcs-zsugorodás okozott. Ez egyértelműen a mikrogazdasági sérülékenység bizonyítéka, így a gazdasági lassulás a kínai cégek egy részénél tapasztalható fizetésképtelenségi eljárások számának növekedéséhez fog vezetni.

Ezért Kína A3-as besorolás mellett került negatív megfigyelési listára. Hongkong és Tajvan besorolását pedig A2-re rontotta a Coface. Ami Oroszországot illeti, a Coface 2,5 százalékos gazdasági növekedést vár 2009-re. A Coface tapasztalatai szerint a vállalkozások közötti fizetési morál 2008 folyamán érezhetően romlott, főleg a vállalatvezetési módszerekben tapasztalható és folyamatosan fennálló hiányosságok miatt; ez utóbbi jelenséget a Coface figyelembe vette az ország B kategóriás besorolásának megállapításakor.

Az ország gazdaságát jelentősen érinti a hitelválság (hitelszűke, zuhanó olajár). Az orosz cégek külföldi adósságállománya 140 százalékkal növekedett 2005 óta, ami további fizetésképtelenségekhez vezethet. Oroszország ez utóbbi miatt került negatív megfigyelési listára.

Olvasson a harmadik oldalon Magyarországról!

Magyarország

Ami hazánkat illeti, a helyzet nem sok bizakodásra ad okot. Négy év alatt csaknem megduplázódott azoknak a cégeknek a száma, amelyek ellen fizetésképtelenségi eljárás indult: míg 2004-ben és 2005-ben még alig több mint 12 ezer ilyen procedúra indult, 2008-ra 21 245-re nőtt ezek száma. Ez egyben azt is jelenti, hogy az elmúlt évben közel 14 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója, így 2008-ban a vállalkozások 4 százaléka nem tudta teljesíteni kötelezettségeit. „Sajnos a 2009-es év első felében biztos, hogy további romlás várható, és a többek által sejtett második félévi fordulat is kétséges” – állítja Bagyura András, a Coface Hungary értékesítési vezetője.

A szakember úgy látja, hogy a klasszikusan konjunktúra-érzékeny ágazatok, például az építőipar, az autóipar, az elektronikai ipar, ezen belül főképpen a háztartási és szórakoztató elektronika valamint az ezekhez ezer szállal kötődő szállítmányozás és logisztika, valamint az ingatlangazdálkodás - esetében a kereslet és így a fogyasztás visszaesése nagyon erőteljesen érezteti hatását. A hitelpiaci válság miatt a banki és pénzügyi szektorban is jelentősek a problémák, azonban ezek stabilitását a különböző országok kormányai és nemzetközi intézmények is igyekeznek megőrizni.

A forint euróval szembeni gyengeségével kapcsolatban Bagyura megjegyzi, hogy bár a magyar gazdaság teljesítménye nagyon erőteljesen függ az exportpiacoktól, a nagy importszükségletű ágazatokban, illetve vállalkozások esetében a gyenge forint árfolyam beszerzési árakra gyakorolt negatív hatását nagymértékben ellensúlyozza az importált anyagok feldolgozását követő kivitelen, a gyenge forint kapcsán jelentkező többletbevétel.

Ezeknél a cégeknél inkább a kereslet drasztikus csökkenése a fő gond. A hagyományosan magyar érdekeltségű és magyarországi alapanyagot feldolgozó ágazatok (pl. agrárium, élelmiszeripar) exportjára kifejezetten pozitívan hat a mostani árfolyam. A válság miatt megugró banki hitelkamatlábak a beruházások esetében azok elhalasztását, a forgóeszköz finanszírozás esetében azonban akár komoly likviditási problémákat okozhat - mutat rá Bagyura. Ez további költségmegtakarításokat, és teljesítmény csökkenéseket generálhat.

A finanszírozás visszaesése közvetlenül is előidézhet csődöket, felszámolásokat, teszi hozzá az értékesítési vezető. Főképp a csökkenő fogyasztás, az elkölthető jövedelmek érezhető visszaesése egyértelműen kapacitásuk visszafogására készteti a nagy multi cégeket. Azonban ezek többségének megvan a megfelelő tőke háttere ahhoz, hogy az ínségesebb időszakot átvészeljék, a keletkező veszteségeiket finanszírozzák, állítja Bagyura.

Ugyanakkor a hozzájuk kapcsolódó, tőlük erős és gyakran egyoldalú függésben lévő (kis) magyar beszállítókat viszont a fő multi vevőik megrendeléseinek csökkenését akár végzetes csapásként érheti, hiszen a működésükhöz és túlélésükhöz folyamatos cash flow-ra van szükségük, a fő vevőik leállását ezért sokan nem élik túl – mutat rá a szakember. Összességében elmondható, hogy sajnos a magyar vállalkozások többsége súlyosan alultőkésített, így a válság túlélése nehéz feladat számukra.

A legújabb minősítések roppant fontosak a magyar vállalkozások számára, és egyben intő példaként szolgálnak. A válság a világ minden térségére hatással van, és ez alól a magyar cégek sem vonhatják ki magukat. Nekik is szembe kell nézniük a visszaeső hazai fogyasztás problémájával, A nemzetközi piacokon való jelenléthez nemcsak a partnervállalatokról kell pontos információval rendelkezni, hanem az országkockázatról is, hiszen a makrogazdasági problémák egész iparágak, szektorok működésének eredményességességét sodorhatják veszélybe” – teszi hozzá Bagyura.

Mindamellett megfelelő hitelbiztosítással még a legelőrelátóbb cégeknek is ajánlott rendelkeznie, hiszen a bevétel tört részéért köthető biztosítások még a legváratlanabb esetekben is hatékony védelmet biztosítanak