Februárban kezdődhet az első kötvényaukció

Sokáig nem érdemes halogatni a kibocsátást, hiába szóltak arról korábban a hírek, hogy az első negyedévben nem is lesz aukció, ugyanis a piacnak igénye van az újraindításra. Borbély László szerint lélektani hatása lehet az első kibocsátás sikerének, ugyanis ha nem a várakozás szerint kelnének el a papírok, az lelassíthatja az államadósság finanszírozás újraindítását. ű

A kockázat mindenesetre nagy, amit jól mutat a kötvényhozamok rendkívül hektikus mozgása. Pénteken például, 57-59 bázisponttal emelkedett két hónapos rekordra az államkötvények referencia hozama, a 3 és az 5 éves referencia-értékű papírok ismét kétszámjegyű, 10,52 illetve 10,49 százalékos hozammal forogtak. Tegnap ugyan csökkent a hozam, de továbbra is 10 százalék fölött maradt ennél a két futamidőnél. Borbély László elmondta, hogy a hozamok nagyon ingadoznak, elsősorban, azért mert rendkívül szűkké vált a másodlagos piac.

Heim Péter, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő elnök-vezérigazgatója nem látja túl optimistán a helyzetet, „amíg nem történik meg a fiskális kiigazítás, borítékolható a sikertelen aukció” – mondja. A szakértő szerint most nem lenne bölcs dolog aukciót rendezni, sőt azt addig érdemes halogatni ameddig csak lehet. A másodlagos piac is teljesen kiszáradt. A szakértő szerint erősen megnőtt a piacon az államcsőd kockázata, emiatt kezdtek emelkedésbe a hozamok. Egyelőre még nem beszélhetünk trend-szerű mozgásról, de hamarosan 15-16 százalék fölé fognak ugrani a hozamszintek, és rálépünk a trendszerűen emelkedő pályára. Heim Péter szerint a fő probléma, hogy továbbra sem került a hazai gazdaság a fenntartható adósság-pályára, és a befektetők egyre magasabb árat kérnek a finanszírozásért.

A külföldiek kezében kényszerű, technikai ok miatt nőtt meg – átmenetileg – az állomány, de e mögött nem valódi befektetésről van szó, hanem az év eleji portfolió feltöltésekről. Borbély László szerint is jellemző, hogy a forint árfolyamára játszanak devizaügyleteikben a befektetők, és ennek fedezetéül lehet szükségük állampapírra. Tavaly év végén például szintén tapasztalható volt egy hirtelen állomány növekedés, ugyanis a külföldi anyabankok hazai leányaiknak nyújtott deviza kölcsön fedezetéért kaptak állampapírokat. Ezt követően zárolták a pozícióikat, hogy végrehajtsák a repo-műveleteket. Heim Péter arra számít, hogy ezek apapírok most is eladásra fognak kerülni.

Tardos Gergely, az OTP Bank elemzője ezzel szemben úgy véli, hogy nem jó irány a kibocsátások felfüggesztése. Az elmúlt 15 évben az ÁKK óriási erőfeszítések és nem kis költség árán felépített egy jól működő és hiteles állampapír-piacot. Ennek az árában benne volt az is, hogy az ÁKK árelfogadóként viselkedett, és nehéz helyzetben is – legfeljebb magasabb hozamszinten – folyamatosan bocsátott ki kötvényt. Ehhez vissza kellene térni minél előbb – véli az elemző. Aki szerint a múlt héten az árfolyam erőteljes gyengülésével párhuzamosan emelkedtek a hozamok, de közrejátszhatott mindebben az is, hogy bejelentették az aukciós kísérletet is. Noha az emelkedés jelentős, de a figyelembe véve az elmúlt hónapok eseményeit és volatilitását, az emelkedés jelentőségét nem kell eltúlozni, különösen, hogy a kibocsátások felfüggesztése, illetve a jegybanki és alapkezelői állampapír-vásárlások valószínűleg a kockázatokat is figyelembe véve reális ár alá szorították le a hozamokat. Tekintetbe véve a kötvénykínálat folyamatos zsugorodását, Tardos Gergely az aukció sikerességére számít. Az elemző szerint a tét egyértelmű: visszatér-e az ÁKK a piaci finanszírozáshoz.

A régiós kötvénypiacot vizsgálták az Erste Bank bécsi szakértői. Az Erste elemzők várakozása szerint Kelet Közép Európában a legnagyobb mértékű bruttó kötvény kibocsátás Magyarországon történik majd az idén, mivel az államadósság komoly része (a GDP 19 százaléka) lejár 2009-ben. Az elemzők szerint az IMF-hitelfedezetnek köszönhetően az államnak nem kell forrásért a pénzpiacok felé fordulnia, ezáltal a nettó kibocsátás egyrészt negatív értéket vesz fel, másrészt csak forintban történik majd. Ennek eredményeként végülis az idén kevesebb magyar államkötvény lesz a piacon, mint tavaly. A hazai piac pedig a várakozások szerint fel fogja szívni a friss állampapírokat, pusztán a lejáró értékpapírok mennyiségének újrajegyzésével.