Katasztrófát okozhat a bónuszok megszüntetése a bankvezetők szerint

"Mindannyian veszíteni fogunk ezen" – mondta egy állami támogatásban részesülő nagybank vezetője a Washington Postnak, arra utalva, hogy az AIG ügye kapcsán született döntés alapján a cégek nem fizethetnek prémiumot, ha állami támogatást igényelnek. A menedzser sokakkal együtt úgy véli: a most elfogadott törvény következtében jelentős bércsökkentésre és több ezer fős elbocsátásra kerül sor a bankszektorban.

A Kongresszus viszont nem osztja az aggodalmat, hozzátéve, hogy a rövidtávú nyereség után fizetett bónuszok korlátozása már régen esedékes volt. A gond az, hogy az ágazat szinte minden tagja, a Wall Street minden dolgozója kap bónuszt. Míg más szektorokban az alkalmazottakat az alapbérükkel díjazzák, addig a pénzügyi szférában a fizetés nagy részét a teljesítményarányosan fizetett prémium teszi ki. Egyes szakértők szerint az év végi teljesítménybérezés jó motivációs módszer, mások viszont ellenzik, mondván: rövid távú haszonszerzésre sarkallja az alkalmazottakat.

A prémiumokra szakosodott Johnson Associates alapító vezetője szerint a most elfogadott törvény nem a csúcsvezetőket veszi célba. Alan Johnson úgy véli: a tapasztalt szakemberek bármelyike áldozatul eshet a jogszabálynak. Ebből adódóan sokan tartanak attól, hogy az eddig amerikai bankoknál dolgozó szakemberek a külföldi tulajdonú bankokhoz vándorolnak. Mint hogy ők nem részesülnek a TARP állami pénzeiből, nem is kötelezik őket a bónuszok visszafogására.

Februárban, amikor a Kongresszus megszavazta az első, prémiumokkal kapcsolatos szigorítást, számos pénzintézet inkább az állami támogatás visszafizetése mellett döntött, hogy folytathassa a premizálást. A mostani intézkedés vélhetően felerősítve ismétli meg ezt a folyamatot. Egyes bankoknak valóban nincs szükségük az adófizetők pénzére, mások a visszafizetést nem tudják felvállalni. A legtöbb cég azonban a két kategória közé tartozik: képesek a visszafizetésre, de jelentősen meggyengítené őket. A szakértők attól tartanak, hogy ha az erősebb cégek megkezdik a visszafizetéseket, a gyengébbek követik a példájukat és ezzel tovább gyengítik a bizalmat és közelebb kerülnek a csődhöz.