Bőven akadnak kifogások a parlament előtt lévő, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) szabályozó törvényjavaslattal kapcsolatban: hiányzik belőle az aktív kárrendezés, nem tisztázott a központi kárnyilvántartó rendszer létrehozása, és a naptári évforduló eltörlésének megítélése is kétes. Ez utóbbiról eddig is ismert volt a szakma véleménye: a nagy biztosítók zöme támogatja, egyes alkuszok ellenzik, de a GVH-nak is vannak fenntartásai vele kapcsolatban.
A lapunk által megkérdezett biztosítók jórészt egyetértenek a módosítással, amely a kgfb-k eddigi január elsejei fordulónapját a biztosítás megkötésének év közbeni fordulónapjára cserélné. Az Union például – tudtuk meg – következetesen mindig a biztosítási évforduló mellett érvelt, ebből adódóan egyetért a törvényjavaslat erről szóló pontjával.
Önmagában azonban ennyi nem elég ahhoz, hogy korszerűen, európai módon működhessen Magyarországon a kgfb. Az Union szerint jobb lenne, ha nemcsak évente egyszer lehetne díjat hirdetni vagy módosítani, hanem bármikor.
A törvénytervezet az eddig ismertetett főbb változtatásai mellett sok egyéb kisebb, de nem kevésbé lényeges módosítást is tartalmaz – mondja Papp Lászlóné, az Aegon gépjármű-biztosítási üzletágának vezetője. Az évforduló változtatását az Aegon is támogatja, és egyetért a központi kárnyilvántartó rendszer bevezetésével is, az ugyanis indoklásuk szerint hosszabb távon kiváltja a bonus-malus igazolásokat, és az ezzel kapcsolatos visszaélések lehetőségét is csökkenti. Amiről viszont eddig kevés szó esett: a tervezet egyértelműen javítaná a fizetési fegyelmet – hívja fel a figyelmet Papp Lászlóné. Késedelmes díjfizetés esetén például a jövőben kamatot számolhatna fel a biztosító, amire eddig nem volt lehetősége.
A jogszabály újrarendezné a köztudatban csak „Mabisz-díjként” emlegetett fedezetlenségi (vagyis az autósok által a nem rendezett időszakra utólag teljesítendő) díj megfizetésére vonatkozó szabályokat is. A fedezetlenségi díjak mértékére a kártalanítási számla kezelője, azaz a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) adna ki díjtarifát – magyarázza Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem életbiztosításokért felelős vezetője, az ötletet azonban nem szívesen kommentálta, mert annak részletei még nem ismertek. Név nélkül mondtak csak véleményt róla mások is: például azt, hogy az egységes fedezetlenségi díj a jövőben akár a kétszerese is lehet annak, mint a jelenlegi legmagasabb tarifa.
Eddig a biztosítók saját díjszabásának megfelelő, kedvezmények nélküli A00-s alapdíját kellett kifizetniük a biztosítással nem rendelkező autósoknak, így társaságonként jelentős eltérések lehettek. Forgács Zoltán, a Mabisz közgazdasági ügyvezetője lapunknak elmondta: az új rendelkezéssel a drága biztosítóknál hátralékos ügyfelek még jobban is járhatnak.
Az emeléssel sokak szerint a notórius „nem fizetők” kiszűrése volna a cél, de sokan inkább csak jelképes lépésnek tartják. Magyarországon ugyanis nem büntetik meg érdemben, ha valaki kgfb nélkül közlekedik, annak pedig nincs visszatartó ereje, ha a lebukott autóssal csak azt a díjat fizettetik ki, amelyet érvényes kgfb-szerződés esetén egyébként is kifizetett volna.
Más országokban különböző szankciókban részesítik ezeket az autósokat, az emelt Mabisz-díj vélhetően az első lépés ebbe az irányba. Arra a kérdésre, hogy a díjemelésnek köze lehet-e a MÁV ÁBE tavalyi csődje miatt megugró kifizetéseknek, többen azt mondták: jó ideje érett már a változtatás, csak éppen most jutott el a törvényhozó odáig, hogy hozzányúljon a jogszabályhoz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.