"Bajnai kiemelte a nyulat a cilinderből, de drasztikus lépések nincsenek"

A vállalatok szemszögéből nézve a 4 százalékos szolidaritási adó eltörlése nem jelent érdemi többletet, mivel ezzel párhuzamosan a társasági adó 16 százalékról 19 százalékra emelkedik és az adókedvezményeket is megnyirbálják. Az ÁFA általános kulcsának 20 százalékról 25 százalékra emelése vélhetően az inflációs kilátásokat is negatívan érinti, egyelőre kérdéses, hogy a jegybank miként reagált erre a lépésre (érdemes figyelni a mai sajtótájékoztató).

Hosszabb távon a befektetői bizalom akkor erősödne meg jelentősebben, ha a kormányzat nem GDP-arányos hiánycélokban, hanem átmenetileg többletben gondolkodna (ez segítene az eladósodottság csökkentésében, bár további fájdalmas kiadáslefaragást feltételez).

Az Monetáris Tanács várhatóan 9.50 százalékon hagyja az alapkamatot a mai döntés során. A döntést követő sajtótájékoztató a ma debütáló menetrend szerint csak 15 órakor kezdődik. Ennek kapcsán érdemes lesz figyelni az MNB reakcióját a kormányzat ÁFA-emelési terveit illetően.

Ma a Bank of America bankcsoporton a sor, ami a tengerentúli pénzintézetek gyorsjelentését illeti, a piaci konszenzus jelenleg 3 centes részvényenkénti nyereséget vár az első negyedévtől, de ahogy eddig is láthattuk, az amerikai bankok rendre jobb eredményt tettek közzé az elmúlt két hétben, mint amit a piac elvárt.

A lakáspiaci áresés alja közel van a Freddie Mac vezető közgazdásza szerint. Véleménye szerint a mostani eladások harmada is a kényszerértékesítéseknek köszönhető, aminek kockázatát tovább növeli az emelkedő munkanélküliség (ha több ember veszti el munkahelyét, akkor azok kevésbé tudják fizetni a törlesztő részleteket, így el kell adni az ingatlant, ami pedig árcsökkentő hatású). Gyökeres változást csak a jelzálogszerződések módosítása hozhatna, a törlesztési periódus meghosszabbításával, illetve az új kereslet megjelenése, amit a rekord alacsony szinten (50 éve a legkisebb) tartózkodó jelzálog kamatok tehetnek vonzóvá.