Pert vesztett a Mol a Russznyefttyel szemben Oroszországban

A tét 180 millió dollár értékő olajszállítmány volt, amelyet a Russznyefty a Mol engedélye nélkül szállított le. Egyes sajtóértesülések szerint ugyanis a Russznyefty egy másik történet kapcsán szintén 180 millió dollárnyi kötelezettséget halmozott fel a Rosznyefttyel szemben (ez bizony egy másik orosz olajtársaság), amelyet elképzelhető, hogy a Mol által nem engedélyezett olajszállítmánnyal próbált rendezni - bár a történet részletei nem ismertek – írja a Cashline iránytűje.

Amennyiben a Mol nem fellebbez a döntés kapcsán, akkor a mostani perveszteség a ZMB-projektre nézve 180 millió dollárnyi kiadást jelenthet. Tekintettel arra, hogy a ZMB-mező a Mol és a Russznyefty 50- 50 százalékos tulajdonában van, a Molra eső veszteség kb. 90 millió dollárt tehet ki. Mindazonáltal korábbi sajtóhírek szerint a Mol korábban 45-50 millió dollár értékő céltartalékot képzett ezen kötelezettségre, így a nettó kiadás nagyjából 40-45 millió dollárra rúghat (ez 8-9 milliárd forintnak felel meg). Ez az összeg akár a Mol-csoport idei éves nettó eredményének 5-8 százalék-át is kiteheti, így mint bizonytalansági faktor, nyomot hagyhat a Mol megítélésén.

Marosffy László, az Egis gazdasági vezérigazgató-helyettese szerint az április elsején életbe lépett új gyógyszertámogatási rendszer negatív hatással lesz a társaság eredményeire (a belföldi gyógyszerfogyasztás 5 százalékkal csökkenhet, ám ez az Egis mostani pénzügyi évének csak a második felét érinti majd). Marosffy emellett arra is utalt, hogy a kazah és ukrán értékesítési számok a vártnál rosszabbak lehetnek (10 százaléknál is nagyobb lehet a visszaesés), a frissített prognózist május elején teszi majd közzé a társaság. Ugyanakkor az orosz kivitel az előrejelzéseknek megfelelően alakul.

Messze még a feltámadás Roubini szerint! Az elmúlt egy-két évben vészjósló előrejelzéseiről elhíresült közgazdász szerint a mostani árfolyam emelkedést pusztán egy újabb medvepiaci ralinak látja (az elmúlt egy évben 6 ilyen időszak volt), és a piacok továbbra sem érték el mélypontjukat. Az ilyen emelkedéseket eddig mindig rossz makrogazdasági és vállalati eredményadatok követték, amelyek újra lejtőre küldték az árakat (ne feledjük, a héten beindul az amerikai gyorsjelentési szezon az Alcoa keddi számaival). A világgazdaság állapota, a fogyasztás visszaesése és számos más tényező visszafogja a vállalatok profitnövekedését, ezért az árazási szintek is alacsonyan maradhatnak. Az igazi élénkülés legkorábban év végén vagy csak 2010-ben jöhet el, így most még korai arról beszélni, hogy már látni a fényt az
alagút végén.

Roubini szerint az eddigi kormányzati cselekvési programok és megtett lépések szükségesek voltak, de korántsem sem a legjobbak, de mindenképpen segített a válság mértékén enyhíteni. Érdemes figyelembe venni azt, hogy a korábbi visszaesésekkel ellentétben a mostani még egy komoly pénzügyi és ingatlan válsággal is párosul, ami sokkal inkább elodázhatja a kívánt talpra állás idejét, így a közgazdász szerint túlzottan sok optimista hang van a piacon.