Újabb pofon a pénzügyi szektorban

A globális piacokra egyre tartósabb nyomást gyakorol a banki tőkeemelés valószínűsége, valamint a sertésinfluenza miatti aggodalom: a világgazdaság a vártnál lassabban és nehezebben lesz képes kievickélni a válságból.

"A stressz-teszt, a vegyes első negyedéves eredmények és a sertés influenza együttes hatása lehúzza a piacot" - összegzi az elmúlt napok telesítményét Suki Mann, a Societe Generale londoni szakértője.

Az elmúlt napokban szinte mindennek, de főleg az árupiaci terményeknek, turisztikai társaságoknak, és a nagy szállító cégeknek, valamint a bankoknak esett legjelentősebb mértékben az árfolyamuk. Utóbbiak még biztosan nem estek túl a nehezén: jövő héten hétfőn teszi közzé az amerikai pénzügyi felügyelet és a jegybank szerepét betöltő Fed a közösen végzett stressz-teszt eredményét. Előzetes sajtó hírekből sejteni lehet, hogy több bank képtelen lesz a gazdasági válság miatt növekvő veszteségét elkönyvelni, ezért a hatóságok előzetes lépésre kényszeríthetik őket.

A Standard & Poor’s 500 mutatója tegnap 1,1 százalékkal csökkent. A görbén vezetett társaságok 68 százaléka már közzé tette idei első negyedéves számait, ezeket az elemzők átlagban eltaláltak előzetes prognózisaikban. A piacon mégis úgy vélik, hogy a szeptemberig tartó jelentésekben jelentős nyereség csökkenés várható: az idei első negyedévben átlagosan 34 százalékos profit-esés, míg a második negyedévben további 33 százalékos elmaradást jósolnak a Bloombergen összesített vélemények. Vagyis a válságból még továbbra sem látszik a kiút.

Tőkeemelésre kényszerítheti a pénzügyi felügyelet - a jövő héten napvilágra kerülő banki stressz-teszt eredménye alapján - a két legjelentősebb amerikai hitelintézetet – írja a Wall Street Journal (WSJ). A legnagyobb eszközértékű Bank of America (BoA) és e sorban harmadik Citigroup körül már most felcsapnak a hullámok, mivel a piacon senki nem hiszi, hogy képesek lennének magán forrás bevonására, sőt több milliárd dolláros veszteség leírását várják még tőlük a jövőben.

Ma tartja közgyűlését a BoA, ahol várhatóan a részvényesek többsége megpróbálja elmozdítani a társaság vezérigazgatóját, Kenneth D. Lewist. Hasonló sors várhat Vikram Panditra, aki a válság kirobbanásakor vette át a stafétabotot a Citinél. Ha nem a közgyűlés, akkor majd a kormány mozdítja el a banki felsővezetőket – írja a WSJ - ugyanis a tőkeemelés legvalószínűbb forgatókönyve, hogy az államnak nyújtott elsőbbségi részvényeket közönségessé alakítják át, hogy a két bank azzal lépjen a piacra. Ez esetben a kabinet válik többségi tulajdonossá a hitelintézetekben. A két bank együttesen eddig 90 milliárd dolláros állami forráshoz jutott.

A tőkeemelési kényszer padlóra küldi a banki árfolyamokat világszerte: a Citi tegnap 9 százalékot esett, míg a BoA részvények ára 13 százalékkal csökkent. A pénzügyi szektor nehézségei húzták a mélybe a Deutsche Bank árfolyamát is, annak elelnére, hogy Németország legnagyobb hitelintézete profitot volt képes termelni idén. A Deutsche Bank AG (DB) idei első negyedéves nettó nyeresége 1,19 milliárd euró lett, az egy évvel korábbi 131 millió eurós hiányhoz képest.

A DB újra profitálhatott a befektetési üzletágból, mivel idén javult a hangulat a részvénypiacokon, ezért nagyobb díjbevételt tudott elkönyvelni a bank. A DB árfolyama január óta 46 százalékot emelkedett, ezzel a Bloombergen vezetett európai bankok közül a hatodik legjobb teljesítményt hozza. A DB piaci ára jelenleg 25,2 milliárd euró. A tegnapi jó hírt követően a bank vezérigazgatója, Josef Ackermann bejelentette, hogy további három évre meghosszabbítja a szerződését a DB élén.

Mindennek ellenére a bank árfolyama sem volt képes az emelkedésre, a globális rosszkedv, amely leginkább a bankpapírokat sújtotta lefelé ható nyomás alá helyezte a Deutsche Bank árfolyamát is, amely 7,9 százalékot esett 40,69 euróra.