"A bankokat közutálat övezi, de nem büntetni kell őket"

A piacgazdaság egészséges működéséhez a jövőben is szükség lesz a hitelezők és a hitelfelvevők összekapcsolására, a kockázatok intézményi szintű kezelésére, amelyre csak egy bankközpontú pénzügyi közvetítő rendszer lesz képes. A gazdasági döntéshozóknak úgy kell átalakítaniuk a bankrendszert, hogy az a jelenleginél jobban szolgálja ezeket az eredeti, nélkülözhetetlen funkciókat.

A bankokat nem megbüntetni kell, hanem rehabilitálni és megreformálni. Először is el kell dönteni, hogy mit kezdjen az állam a bukott bankok részvényeseivel. A bankok államosítása a részvényesi érdekek figyelmen kívül hagyását jelentené, míg a mérgező eszközök adófizetői pénzből történő felvásárlása árfolyam-nyereséget „ajándékoz” nekik. Természetesen a két véglet mellett léteznek köztes megoldások is. A lényeg, hogy mielőbb döntés szülessen a követendő irányvonalról. Ellenkező esetben a „zombi bankok” korszaka évekig is elhúzódhat – idézi Refet Gürkaynak elemzését a DEMOS Magyarország (pdf).

A jelenleg egészségesnek tűnő pénzintézeteket is fel kell tőkésíteni , hogy azok képesek legyenek megbirkózni a mélyülő recesszió következményeivel. Mindeközben a közvélemény számára is világossá kell tenni, hogy ez a lépés nem egyenlő a rosszul gazdálkodó bankokat „megjutalmazó” pénzosztással. Legalább ilyen fontos az eddig a másodlagos (over-the-counter) piacokon végrehajtott tranzakciók (például a hírhedt hitelpiaci származékos csereügyletek – Credit Default Swaps) visszaterelése a szervezett piacokra.

Ezt csak úgy lehet elérni, ha megkönnyítjük a bankok hozzáférését a szervezett piacokhoz, rugalmasabbá és vonzóbbá tesszük például a tőzsdei szerződéseket. Az új szabályozói környezetet minden országnak saját igényei szerint kell kialakítania. Nincs két egyforma pénzügyi rendszer, de a pénzügyi szféra és a reálgazdaság kapcsolatai is országonként eltérőek lehetnek. Mindazonáltal vitathatatlan, hogy bizonyos kérdésekben (másodlagos piacok, transzparencia, kockázatkezelés, könyvelési szabályok) elkerülhetetlen a globális szintű szabályozás – zárja elemzését a Bilkent Egyetem professzora.