Maradt az alapkamat - itt az MNB indoklása!

A Monetáris Tanács megtárgyalta az MNB 2009. májusi „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadványát. Az elmúlt hónapokban folytatódott a világgazdasági kilátások romlása. A magyar gazdaság visszaesése várhatóan nagyobb lesz az európai átlagnál, mert a külső dekonjunktúra, a hitelkínálat szűkülése és a költségvetési intézkedések növekedést rontó hatása egyszerre jelentkezik.

Az adóintézkedések átmeneti hatásától eltekintve az erőteljes gazdasági visszaesés hatására az infláció a középtávú inflációs cél alá mérséklődhet. Az elmúlt negyedévben napvilágot látott adatok tovább romló képet rajzolnak ki a gazdaság kilátásait illetően. Az év első hónapjaiban a világkereskedelem közel ötödével esett vissza.

A legutóbbi információk alapján azonban az üzleti várakozások lassú javulása és a készletek csökkenése a konjunkturális helyzet fokozatos stabilizálódására utalhat. A magyar gazdaság külkereskedelmi szerkezete miatt az európai visszaesés a hazai exportszektort rendkívül érzékenyen érinti. A versenyképesség javítását célzó kormányzati intézkedések, valamint az elmúlt időszakban bekövetkezett reálleértékelődés a külső kereslet visszaesését csak részben képesek ellensúlyozni.

Az európai növekedési kilátásokkal összhangban érdemi fellendülés csak 2011-ben várható. A romló értékesítési kilátások a vállalatokat a bérek befagyasztására, a létszám erőteljes csökkentésére és a beruházások elhalasztására késztették. A vállalati jövedelmezőség azonban még így is számottevően romlott, így az alkalmazkodás várhatóan tovább folytatódik. A csökkenő foglalkoztatás miatti jövedelembizonytalanság, valamint a csökkenő hitelkínálat a lakosságot is a fogyasztási és beruházási kiadásai visszafogására ösztönzi.

Ennek következtében a megtakarítási hajlandóság tovább emelkedhet és a belső kereslet érdemi élénkülésére 2011 előtt nem számítunk. Az MNB új eszközeinek bevezetése és a kormányzat közvetlen hitelnyújtása mérsékli a bankrendszer finanszírozási lehetőségeinek szűkülését. A gazdaság növekedési kilátásaival kapcsolatos bizonytalanság következtében azonban a hitelezési aktivitás várhatóan továbbra is visszafogott lesz és a bankok törekedni fognak hitelezési portfoliójuk kockázatának mérséklésére.

A belső kereslet visszaeséséhez a prociklikus költségvetési politika is hozzájárul. A költségvetés finanszírozhatóságának korlátai nem teszik lehetővé, hogy a romló növekedési kilátásokkal párhuzamosan a költségvetés automatikus stabilizátorai teljes mértékben működjenek. Az egyensúly biztosítása érdekében hozott kormányzati intézkedések hosszabb távon elősegítik a potenciális növekedési ütem emelkedését, az állami eladósodottság hosszabb távú fenntartható pályára állását.

Mindezek a tényezők hozzájárulhatnak a piaci bizalom helyreállításához és mérsékelhetik a gazdaság finanszírozásának költségét, de rövidtávon mélyítik a recessziót. A közép-kelet európai régió kockázati megítélése az elmúlt hónapokban számottevően javult, a hazai pénzügyi piacok is a konszolidáció jeleit mutatják, ugyanakkor a globális kockázatvállalási hajlandóság alakulása továbbra is kiszámíthatatlan. A költségvetés finanszírozásának biztosítása érdekében hozott kormányzati intézkedések hosszabb távon javíthatják a hazai befektetések megítélését, de ez még nem mutatkozott meg a hazai pénzügyi eszközök iránti kereslet növekedésében.

A reálgazdasági és inflációs kilátásokat, valamint a pénzügyi piaci folyamatokat mérlegelve a Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. Az alapkamat csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a kockázati megítélés javulása tartósnak bizonyul és a monetáris kondíciók lazítása nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitását és a tőkeáramlások folytonosságát.