Napi tipp: forinterősítő intézkedés sem lehetetlen Frankfurtban

 Az elemzők szerint a lengyel zloty, a cseh korona és a román lej árfolyama emelkedhet legmeredekebben a következő három hónapban, míg a forint - a korábbi alulteljesítő - csupán részben veszíti el az elmúlt két hét nyereségét. A jövővel kapcsolatban a számítások azt mutatják, hogy 6 hónapos távlatban állhat ismét erősödő pályára a három vezető kelet-közép-európai fizetőeszköz (CEE3), a zloty, a forint és a korona, amelyek közül az előbbi április végi szintjéhez képest 8, utóbbiak 4-4 százalékot erősödnek egy éves időtávlatban.

A román lej 12 hónapos periódusban változatlan árfolyamszinten mozoghat, igaz a magas volatilitás miatt jelentős kilengések lehetnek a román pénznem esetében is. A román lej várható rossz teljesítménye mögött az utóbbi hetek viszonylag rezignált mozgása húzódik meg, keleti szomszédunk jókor időzítette a Nemzetközi Valutaalaptól kért kölcsön bejelentését, ezért a lej kisebb mértékű kiárazást szenvedett el, mint a régiós társai. Vlad Muscalu, ING szakértő szerint a lej árfolyama a 4,00-ás szintre fog süllyedni az euróval szemben (pénteken 0,2 százalékot gyengült 4,1329-ig a deviza).

A hazai fizetőeszköz a múlt héten 2,8 százalékot kapaszkodott fel a közös pénz ellenében, péntek délután 277,70 forintos szinten fejezte be a kereskedést, amely azt jelenti, hogy az előző nap beállított négy hónapos csúcs átvészelte a hétvégét. Az elmúlt két hétben 6 százalékot erősödött a forint. Lutz Karparowitz, a Commerzbank frankfurti deviza-elemzője szerint a globális kockázati hangulatban beállt szélirány, valamint a jó amerikai makroadatok húzták eddig a forint árfolyamát, amely júniusra fog a 280-as szinten stabilizálódni. A márciusi magyar külkereskedelmi többlet is azt a benyomást erősítette a befektetőkben, hogy a recesszió elérte a gödör mélyét, és innen már kifelé vezet az út - teszi hozzá. A magyar fundamentumok iránt megnőtt bizalomra utalhat, hogy október óta nem esett olyan mélyre az államcsőd biztosítására kötött - úgy nevezett credit default swap, CDS - felár, mint az elmúlt két hétben. Amíg május elején a magyar államadósság biztosítása 410 bázispontot ért (egy pont ezer dollárnak felel meg), addig pénteken 315 ponton zártak a kincstárjegyekre köthető CDS-ek.

Szakértők szerint a feltörekvő piacokra átkerült optimista légkör a fejlett, elsősorban nyugat-európai hangulat függvénye. Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank régiós piaccal foglalkozó elemzője úgy látja, hogy továbbra is a nyugat-európai üzleti ciklus fogja meghatározni a régiós árfolyamok mozgását, a helyi makro adatok jelentősége ennél jóval elenyészőbb. Leuchtmann szerint fontos lehet, hogy mentalitást váltott az Európai Központi Bank (EKB) és jelentős hangulatjavító lépéssorozatba kezdett, ami csökkenti a bizonytalanságot - a térség szinte kizárólagos felvevő piaca - az eurózóna körül. Hasonló véleményt fogalmazott meg a Reutersnak Marcin Ciechonoski, a varsói DM TMS brókerház elemzője, aki szerint mindezek miatt lapos lesz az elkövetkező időszak kiigazítása, sőt - a globális hangulattól függően - már középtávon is erősödni fognak a térség fizetőeszközei.

Kovács György, az UBS londoni elemzője 12 hónapos horizonton látja a válság végét, „az árfolyam prognózis szerint a világgazdaság elérte a mélypontot, vagyis mostantól a kockázatvállalási kedv világszerte nőni fog, ez pedig erősödő trendet generál a feltörekvő piacon” - mondja a hírügynökségen az elemző. Mások ehhez hozzáteszik, hogy a makro helyzet továbbra is rossz Magyarországon, ezért a forint az egyik legérzékenyebb deviza a térségben - vélekedik Nigel Rendell az RBC Capital londoni, és Peter Poplawski, a BGZ varsói elemzője.

Az árfolyamok stabilizálódása segítheti a térség jegybankjait, hogy monetáris lazítással mérsékeljék a reál visszaesést, vagyis alacsonyabb szintre kerülhet az irányadó kamat a környező országokban, és Magyarországon. Egy hét múlva dönt az alapkamatról a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a szakértők szerint - a múlt heti román és cseh lépéshez hasonlóan - elképzelhető egy 25 bázispontos vágás.

A magyar gazdaság iránt megnőtt bizalomra utalhat, hogy a múlt héten újra kötvényaukciót tartott az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK), ahol egy számjegyűre csökkentek a hazai állampapír-referencia hozamok minden egyes futamidő esetében , és a papírok többszörös túljegyzés mellett keltek el (az átlaghozamok 66-73 bázisponttal lettek alacsonyabbak a két héttel korábbinál). Itt is elsősorban a nemzetközi helyzet javulása számít döntő hozamcsökkentő tényezőnek, de elemzők szerint a javuló külső egyensúly is bizalomerősítő faktor volt az aukción. Érdekes, hogy az állomány tulajdonosi köre jelentős átalakuláson esik át: a belföldi megtakarítók nagyobb számban jelennek meg a piacon, míg a külföldiek állománya továbbra is csökken (jelenleg 2338,55 milliárd forintnyi adósságot birtokolnak külföldiek) és ezt a folyamatot erősítik az ÁKK visszavásárlási aukciói, amelyek a hozamokat is befolyásolják. Elemzők ezzel magyarázzák, hogy a hozamgörbe közepén továbbra is mesterséges keresletet támaszt az ÁKK: az ott kialakult hozamok továbbra sem reálisak, és nagyon alacsony szinten történik a kibocsátás is (a korábban megszokott 30-70 milliárd forint helyett múlt csütörtökön 6,5 milliárd forintnyit értékesített az adósság kezelő). Az előrejelzések szerint ehhez a válság előtti szinthez térhet vissza a központ augusztus-szeptember környékén.

A magyar kamatpályát is meghatározó külső tényező lehet az euró-térségben követett monetáris irányváltás, vagyis az euró felár további csökkentése. A piacot meglepte, hogy az EKB pénzügyi eszközöket, így vállalati kötvényeket is bevesz a saját mérlegébe, hogy ezzel növelje a likviditást a térségben. A múlt héten kritikus szintre, egy százalékra süllyedt az alapráta az euró-zónában, ami alatt több befolyásos frankfurti döntéshozó sem látná szívesen a kamatot. Ilyen a német kormányzótanácstag, Axel Weber, aki egyébként ellenezte az eszközvásárlást, így elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy az egy százalékos kamat küszöb bevezetésére tett kísérlete is kudarcba fullad. Ezt a tézis erősíti, hogy a németek fő szövetségese, Weber olasz kollégája: Lorenzo Bini Smaghi pénteken úgy nyilatkozott, hogy „az egy százalék nem szükségképpen a minimum”.

A magyar eszközök felülsúlyozását eredményezhetné ha az EKB - ahogyan csütörtökön erről egy pletyka el is terjedt a piacon - értékpapír fedezetként elfogadná a magyar államkötvényeket is. Erre egyenlőre - amíg a valuta övezeten kívül helyezkedünk el - kicsi az esély, de mint azt a múlt heti frankfurti ülés is bizonyítja, semmi sem reménytelen. A kis országok összefogásával megdönthető a nagy tagállamok dominálta döntéshozatal. (Az eszközvásárlást elsősorban a görög, ciprusi, osztrák, holland és finn tagok támogatták).