Nem garantált a biztonságos nyugdíjunk?

Számos lehetőségünk van arra, hogy még aktív keresőként gondoskodjunk arról, hogy a nyugdíjas években se kelljen lemondaniuk a megszokott életszínvonalról - áll a Stabilitás Pénztárszövetség közleményében.

Az állami nyugdíjrendszer évről évre hatalmas hiányt termel, hiszen egyre kevesebb befizetésből kell egyre több embert eltartani. A magyar társadalom bő egy évtizeddel a rendszerváltást követően szembesült azzal, hogy a jelenlegi középkorú és fiatal generáció számára az állami nyugdíjrendszer nem tudja majd biztosítani a megfelelő nyugdíjat, így a saját erőből adódó megtakarításokra is szükség van a nyugdíjas éveik biztonságának megteremtéséhez. Számos lehetőségünk van arra, hogy még aktív keresőként gondoskodjunk arról, hogy a nyugdíjas években se kelljen lemondanunk a megszokott életszínvonalról.

Az öngondoskodást szolgálják az egyes nyugdíjpénztári megtakarítások, a hosszútávra szóló biztosítási konstrukciók és az úgynevezett nyugdíj-előtakarékossági számlák. Tágabb értelemben az egészségpénztári rendszert is az öngondoskodás részének tekinthetjük, hiszen az egészségmegőrzés, az egészségtudatos életmód elősegítése lehetőséget biztosít a betegségmentes, hosszú élethez.

Magyarország is az elöregedő lakosság problémájával küszködik, azaz a felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjrendszerben egyre kevesebb aktív korúnak kellene eltartania az egyre több nyugdíjast. Ez nyilvánvalóan lehetetlen, ezért is jöttek létre a nyugdíjrendszer második pilléreként a magánnyugdíjpénztárak. Ma már minden pályakezdőnek csatlakoznia kell valamelyik magánnyugdíjpénztárhoz, és szabadon választhat mindenki a piaci szereplők között. A munkavállaló havi bruttó bérének 9,5 százalékát vonják le nyugdíjcélú megtakarításként. Amennyiben a munkavállaló magánnyugdíjpénztári tag, akkor a 9,5 százalékból 8 megy a magánnyugdíjpénztári számlára, és 1,5 százalék az állami kasszába. Ha a munkavállaló nem magánnyugdíjpénztári tag, akkor a teljes 9,5 százalék az állami kasszába kerül.

Mindezek mellett a munkáltató a munkavállaló bruttó bére után is fizet 24 százalék nyugdíjcélú TB-járulékot. Annak, aki magánnyugdíjpénztári tag a bruttó bérből havonta levonásra kerülő 8 százalékos összeg az állami rendszerrel ellentétben az egyén saját magánnyugdíjpénztári számlájára kerül és a nyugdíjkorhatár elérése után hozzáférést biztosít a pénztár ehhez a megtakarításához. A pénztártagok megtakarításait a pénztárak vagyonkezelői értékpapírokba fektetik annak érdekében, hogy a tag a megtakarításai után a nyugdíjas éveire minél nagyobb hozamot érhessen el.

A magánnyugdíjpénztárak tőkefedezeti elven működnek, azaz a befizetéseket egyéni számlán kezelik, és a befizetett összeggel valamint a befektetések után nyert hozammal fedezik a későbbi nyugdíjszolgáltatást. A befizetett összeg örökölhető, a tagsági viszony létesítésekor megnevezhetők az örökösök, mely később még módosítható. További megtakarítási lehetőség hogy a bruttó keresetből kötelezően levont tagdíjat az egyén, vagy a munkáltató maximum 10százalékig kiegészítheti.

Az egyéni tagdíj-kiegészítés után jelentős, 30 százalékos adókedvezmény vehető igénybe. Milyen lehetőséget kínál az önkéntes nyugdíjpénztári számla? A magánnyugdíjpénztárakhoz hasonló funkciót töltenek be az önkéntes nyugdíjpénztárak, igaz, az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a pénztári tag egyénileg döntheti el, hogy csatlakozik-e egy önkéntes nyugdíjpénztárhoz, és azt is, hogy mekkora havi megtakarítással járul hozzá nyugdíjas éveinek biztonságához.

Ez a hazai nyugdíjrendszer úgynevezett harmadik pillére. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetést választva a pénztártag 10 év tagság után hozzáférhet befektetéséhez, melynek hozama adómentes. A nyugdíjkorhatár elérésekor a pénztártól igénybe vett szolgáltatás adómentes.

Mi az az egészségpénztár és mi ebben az öngondoskodás?

Talán sokak számára kevésbé ismert tény, hogy hazánkban átlagosan hat évvel rövidebb ideig élnek az emberek, mint az Európai Unió országainak többségében. Az egészségtelen életmódnak „köszönhetően” Magyarország világelső a daganatos és a szív-érrendszeri megbetegedésekben. Mindennek ellenére a jövőnkért érzett felelősségünk igen alacsony szinten van. Pedig a munkában eltöltött évek száma továbbra is nőni fog, hiszen a nyugdíjkorhatár folyamatos emelésére számíthatunk. Az egyén eldöntheti, hogy saját egészsége érdekében belép egy önkéntes egészségpénztárba vagy csak az állami egészségügyi rendszer szolgáltatásaira számít.

A havonta rendszeresen befizetett összeg egy egyéni számlán gyűlik, és különböző egészségmegőrző- illetve betegségmegelőző szolgáltatásokra szabadon felhasználhatók, pl. gyógyüdülés, szemüveg, gyógyszer stb. Öngondoskodás a válság idején? Jelen válságot sokan bizalmi válságként is emlegetik. Általánosságban megrendült a bizalom a pénzügyi intézmények irányában, sőt a korábban hosszútávra tervezhető szakmák, munkahelyek sem jelentenek már garanciát a jövőnkre nézve.

Sajnos az államtól, a szociális hálótól egyre kevésbé várhatjuk el, hogy nyugdíjas éveinkben biztosítsák az anyagi hátteret a megszokott életszínvonalunkhoz. Minél előbb el kell hát kezdenünk saját magunknak gondoskodni a jövőnkről. A nyugdíjcélú megtakarításokkal gondoskodhatunk időskori éveink anyagi biztonságáról.