Ingatlanadó - Nem tesz különbséget adófizetők és adócsalók között

A jogalkotó a vagyonarányos közteherviselés elvének fokozottabb érvényesülését tűzte ki célul, azonban azzal, hogy a fizetendő jövedelemadó nem csökkenthető az ingatlanadóval, a szabályozás egyértelműen nem kíván különbséget tenni az adót fizetők és az adóelkerülők között, élve a feltételezéssel, hogy a nagy értékű ingatlan tulajdonosának nincs fizetendő adója – fogalmaz a PwC menedzsere, az ELTE ÁJTK Pénzügyi Jogi Tanszékének megbízott oktatója.

Réczei Géza szerint nem szabad elfelejteni, hazánkban az ingatlantulajdon és annak mai értéke jellemzően nem jövedelemfelhalmozódás útján, sokkal inkább az idő múlásával, nem piaci körülmények között működő tulajdonszerkezet keretei között alakult ki. Ezért is vitatható az a vélekedés, mely szerint minden nagy értékű ingatlan tulajdonosának a jövedelme magas, ami után nem fizetett jövedelemadót, de az ingatlan adóztatásával ez a jövedelem elérhető.

Mivel az ingatlanadó alapja – értékalapú ingatlan-nyilvántartás hiányában – egy számítási módszerrel vélelmezett 30 millió forintot meghaladó érték lenne, az ingatlan ténylegesen nem adótárgy, hanem az ingatlannal vagy annak hozadékával össze nem függő jövedelemelvonás eszköze.

A számítási módszer eredménye ugyanis nem tükrözi a piaci sajátosságokat, a négyzetméterre meghatározott összeg az illetékhivatalok adatainak átlagát veszi alapul, elfeledve azt, az illeték alapját mindig egy-egy konkrét adásvételi szerződéssel összefüggésben, egyediesítve határozzák meg.

A szabályozás az összértékben 30 milliót meghaladó ingatlanok tulajdonosait nem kívánja az adót fizetők közé sorolni, ezért is kétséges, valóban az ingatlan, a tulajdon megadóztatása a szabályozás célja.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható