Az önkéntes és magánnyugdíjpénztáraknak legalább évente egyszer, június 30-ig meg kell küldeniük a pénztártagoknak az előző évről szóló számlakivonatokat. A magánnyugdíj-pénztári tagoknak a bruttó bérből havonta levont 8 százalékos tagdíjat írnak jóvá az egyéni magánpénztári számlájukon. Az önkéntes pénztári tagsággal rendelkezőknek a pénztár alapszabályában lefektetett minimális tagdíjat kell befizetniük, de lehetőségük van ennél magasabb összeg vállalására is.
Az egyéni számlaértesítő az előző évi befizetésekről és az eddigi pénztári megtakarítás 2008. év végi piaci értékéről tájékoztat. A magánnyugdíjpénztári tag a nyugdíjkorhatár elérésével férhet hozzá az évek során felhalmozott megtakarításaihoz, melyet egy összegben vagy járadék formájában is igényelhet. Ezzel szemben az önkéntes pénztári tagok már 10 éves várakozási idő után felvehetik adókötelesen a számlájukon szereplő összeget – a megtakarítás hozama adómentes - vagy a magánnyugdíjpénztári szolgáltatáshoz hasonlóan a nyugdíjazást követően adómentesen kérhetik egy összegben, vagy járadékként a felhalmozott összeget.
A tagok megtakarításait a pénztárak azzal a céllal fektetik be, hogy minél nagyobb hozamot érhessenek el a pénztártag nyugdíjas éveire. Az egyéni számla egyenlege a befektetett megtakarítások 2008. december 31-i piaci értékét mutatja. Azaz, a most június végéig megküldött számlakivonatok, arról tájékoztatnak, hogy a megtakarításokból vásárolt értékpapírok és egyéb befektetések 2008 utolsó napján – piaci áron – mennyit értek. A számlaértesítő segítségével nyomon követhetőek a tavalyi év pénzmozgásai, kifizetései is, illetve megállapítható az is, hogy az év közben egy másik pénztárba átlépő tag mekkora összeget vitt át magával.
Az egyéni számla a tag választott portfóliójáról és a pénztár teljesítményéről is értesít. Az úgynevezett „2008. évi nettó pénztári szintű hozam” mutatja, hogy a pénztár milyen eredménnyel fektette be tavaly tagjainak pénzét. A nyugdíjpénztári megtakarítások azonban hosszú távra tervezett befektetések, ezért a szakemberek szerint az éves hozamrátánál mérvadóbb a 10 éves átlagos hozamráta-mutató és a 10 éves vagyonnövekedési mutató. Ezek azt mutatják meg, hogy az adott pénztár évente hány százalékos átlaghozamot ért el a megtakarítások befektetésével, illetve az elmúlt évtizedben évente átlagosan mennyivel növekedett a számlatulajdonos megtakarított pénze.
A Stabilitás Pénztárszövetség türelemre inti a pénztártagokat. Juhász Istvánné a szövetség főtitkára hangsúlyozza: „Tekintettel arra, hogy a nyugdíjpénztári befizetések pénz- és tőkepiaci befektetésekben vannak elhelyezve, a gazdasági válság kedvezőtlen hatására meglehetősen gyengén alakultak a nyugdíjpénztári megtakarítások 2008. évi hozamai.
Várhatóan azonban a válság enyhülésével az árfolyamok emelkednek, és a nyugdíjpénztárak megfelelő összegű nyugdíjkiegészítést fognak nyújtani tagjaik számára. A 2009. évi első 5 havi adatok alapján pozitívabb eredmények jósolhatóak az idei évre.” A szövetség továbbá azt javasolja, hogy mielőtt a pénztárváltásról esetlegesen döntést hozunk, előtte feltétlen érdeklődjünk a nyugdíjpénztáraknál, mert tőlük kaphatjuk a számunkra legmegfelelőbb segítséget.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.