Ezekre a kölcsönökre az elmúlt években viszonylag mérsékelt volt az igény: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint az utolsó 12 hónapban kevesebb mint 110 milliárdnyi forintalapú lakáshitelt vettek fel a háztartások – ezek zöme viszont feltehetően támogatott kölcsön volt.
A devizakölcsönök árfolyamkockázatával kapcsolatos aggodalmak, valamint az állami támogatás megszűnéséről szóló hírek azonban a hitelintézetek beszámolói szerint ismét a forintkölcsönök felé fordították a lakosság figyelmét.
Az OTP Banknál például április 20-a óta több mint 50 százalékkal nőtt a támogatott lakáshitelek száma, de növekvő igényről számol be a Budapest Bank, az Erste és az UniCredit is.
A beadott igények számának emelkedésében persze – ismeri el Simon Zsolt, az Erste Bank igazgatója – a szezonalitás is szerepet játszik: a támogatott kölcsönöket ugyanis gyakran lakásépítésre kérik, az építkezések pedig többnyire tavasszal kezdődnek.
A forinthitel ráadásul – legalábbis új lakás vásárlása esetén – árazásában is felveszi a versenyt a devizával. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) honlapján lévő összehasonlító táblázat szerint 8 százalék körüli THM-mel több hitelintézet is kínál támogatott forintkölcsönt, miközben az euró- és svájcifrank-alapú lakáshitelek többsége ennél magasabb költségmutatóval ketyeg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.