1. A "szakértők" sem tudnak mindent
Az ún. "szakértők" - tudósok, politikusok, bankárok - többsége messze nem látta előre a válság közeledtét. Most ugyan előveszik azon embereknek a gondolatait - például Nouriel Roubini-éit - akik előrelátták a gondokat; de ezek rendszerint olyan elméletek, melyeket korábban senki sem vett komolyan.
2. Vége a folyamatos tőzsdei fellendülés mítoszának
Ugyan korábban mindig magyarázták a gazdaság ciklikus ingadozását, a fel- és leívelő ciklusok távolságai egyre rövidebbek lettek, és a visszaesés egyre brutálisabb. Aki nincsen résen, hetek alatt elveszítheti mindazt, amit hónapok alatt kidolgozott magának.
3. Megjelent a szuperciklus mítosza
Az árupiacok még a tőzsdéknél is kiszámíthatatlanabbak. Az olajárak az idei év eleji 35 dollárról immár 70 fölé emelkedtek - és kérdéses, hogy innen merre fog elmozdulni. Többen azonban egy szuperciklusra számítanak, mely szerint a nyersanyagárak megállíthatatlan emelkedésbe fognak kezdeni - szerintük az árakat a növekvő kínai kereslet hajtja. A német lap emellett figyelmeztet: nagyon sok a spekuláns a piacon.
4. Nem lehet kimaradni
A fejlődő óriások - mindenekelőtt Kína és India - nem tudják kiegyenlíteni a fejlett országok összeomlását, sőt, nem feltétlenül a nyugati országok sínylik meg a legjobban a zuhanást. A sao paulói és a Bombay-i tőzsde mostani, kirobbanó emelkedése például csak azért lehetséges, mert korábban olyan mélyre zuhantak.
5. A Wall Street nélkül semmi sem megy
A new yorki tőzsde, ahonnan indult is a válság, továbbra is a legnagyobb, legfontosabb és legbefolyásosabb tőzsde marad. Továbbra is övé messze a legnagyobb volumenű kereskedés, a világ 20 legnagyobb cégéből pedig 14 amerikai.
Lapozzon!
6. Vége a "buy and hold"-érának
Sok tőzsdei stratéga - mint Andre Kostolany - korábban azt tanácsolta: részvényvásárlás után akár évtizedekig is ülni kell rajtuk. Azonban kiderült: ma már sokkal aktívabbnak és éberebbnek kell lenniük a befektetőknek - legfeljebb 1-3 évig tanácsos megtartani papírokat.
7. Fontos, hogy mi van a portfóliónkban
Míg korábban a konjunktúra-ciklusokban gyakorlatilag mindegy volt, milyen papírokba fektetünk, ma már egyáltalán nem az. Ismét hódít a "stockpicking": olyan papírokat keresnek a befektetők, melyek a gazdaság rossz teljesítménye esetén is kvázi értékállók.
8. A megszokott értékelési módszerek nem jók semmire
Korábban a brókerek folyamatosan figyelték, hogy egy papír alul- vagy felülértékelt-e. Ez azonban most nem vált be, ugyanis a részvények esésénél a célárfolyamokat sok elemző nagyon későn módosította lefelé. Így a zuhanó papírok sokáig alulértékeltnek számítottak és vételre ajánlották őket - holott a zuhanásuknak még messze nem volt vége.
9. A legnagyobbakon múlik
Ugyan a válságban minden papír zuhant, a befektetők arra hajlottak, hogy blue chipekbe helyezzék pénzüket. Igaz, amennyiben megfordul a világtrend, a "kicsi" papírokkal éppen ezért nagyot lehet majd aratni - jegyzi meg a lap. De nem tudni még, mikor érkezik el ez az idő.
10. Fontosabb a biztonság, mint a hozam
A befektetői tanácsadók korábban kockázatosabb csomagokat is el tudtak adni ügyfeleiknek, akik fél százalék plusz reményében könnyen igent mondtak a rizikóra. A betétek és az állampapírok azonban a válság révén új reneszánszukat élik. Igaz, a fő tanulság egészen egyszerű: a befektetések teljes biztonsága továbbra is puszta illúzió.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.