Devizabetétje van? Akkor kényeztethetik a bankok

Ennek tükrében – ha a betétes a forint újabb, jelentős gyengülésére spekulál – akár a meglévőn kívüli devizaforrásokat is érdemes lehet lekötni, hiszen elvben elérhető – bár kétségtelenül nem garantált – a forintbetétekénél is nagyobb hozam.

A gáláns ajánlatok hátterében természetesen az új devizaforrások bevonásának, illetve a régiek megtartásának a szándéka áll. A piaci torta mérete ugyanakkor sok változást nem mutatott az elmúlt egy évben: a lakossági devizabetétek állománya május végén 1140 milliárd forint környékén mozgott, és az egy évvel korábbi szinthez képest mutatott bő 150 milliárdos növekedés jórészt a forint árfolyamának gyengüléséből adódott. (Nem sokat módosult a devizabetétek lakossági megtakarításokon belüli aránya sem: májusban is valamivel tizenöt százalék felett állt az összes betéten belül.)

A bankok mindenesetre mindent megtesznek az idegen fizetőeszközben lévő források bevonásáért, és az emelkedő tendencia tükröződik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáin is. A legfrissebb, május végi adatok szerint a lakossági ügyfeleknek nyújtott, átlagos lekötött betéti eurókamat elérte a 4,32 százalékot, holott februárban még majdnem egy százalékponttal alacsonyabb a jegybank által kalkulált érték.

A piaci szereplők emellett igyekeznek viszonylag hosszú időtávra bevonni az ügyfelek pénzét: az akciók között az átlagosnál gyakoribbak a hat hónapos lekötésre vonatkozó ajánlatok. A féléves futamidőnél három hitelintézet – az Allianz Bank, a CIB és az Erste – kínál hatszázalékos vagy azt éppen meghaladó éves kamatot, de nem tekinthető rossznak az FHB 5,50 és az UniCredit 5 százalékos ajánlata sem.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.