MT-indoklás: jelentős gazdasági visszaesés, lassú élénkülés

Az infláció a II. negyedévben több tényező együttes hatásának tulajdoníthatóan emelkedett. Egyrészt az elmúlt évek átlagánál gyengébb árfolyam fokozatosan jelenik meg a hazai árakban, másrészt egyedi, volatilis áralakulású tételekhez köthető hatások is növelték az árindexet. Ezzel ellentétben a huzamosabb ideig visszafogott belföldi kereslet fékezi az árnövekedést, ami leginkább a piaci szolgáltatások korábbi évek átlagánál kisebb inflációjában érhető tetten.

Előretekintve a Monetáris Tanács úgy látja, hogy a monetáris politika számára releváns időhorizonton az infláció a középtávú cél alatt alakulhat, a következő egy évben azonban az indirektadó-változtatások miatt magas infláció várható, ami a várakozásokon keresztül a felfelé mutató kockázatokat erősíti.

A reálgazdaságnak a válság következményeihez való alkalmazkodása a külső egyensúly látványos javulásában is tükröződik. Az I. negyedéves fizetési mérleg adatok szerint a kedvezőtlen gazdasági környezet, a növekedési kilátások romlása, valamint a finanszírozási lehetőségek korábbi elapadása a gazdasági szereplőket kiadásaik erőteljes visszafogására ösztönözte. Mindez az egyensúlyi folyamatok szempontjából egyértelműen kedvező, mindazonáltal annak a lehetőségét is felveti, hogy a hazai kereslet csökkenése a prognosztizáltnál gyorsabb lesz. A nettó export az import korábban vártnál nagyobb mértékű visszaesése miatt a prognózisnál kedvezőbben alakulhat.

A globális kockázatvállalási hajlandóság és a közép-kelet-európai régió kockázati megítélése a tavasszal megfigyelt javulást követően az elmúlt hónapokban tovább erősödött. Ezzel összhangban Magyarország kockázati megítélése is javult.  Ennek köszönhetően a Magyarország számára releváns pénz- és tőkepiacokon is kedvező folyamatok bontakoztak ki. A válság kitörése óta első deviza államkötvény kibocsátása sikeres volt, a külföldi befektetők pedig hosszú idő után először vásároltak jelentősebb mennyiségű forintkötvényt. Az árfolyam a korábbiakhoz képest erősebb szinten, kisebb volatilitás mellett ingadozott.

A Tanács értékelése szerint a kockázati megítélés és a külső egyensúly javulása lehetővé, a reálgazdasági és inflációs folyamatok pedig indokolttá teszik a jegybanki alapkamat mérséklését. További kamatcsökkentésre – az inflációs célkövetés logikájával összhangban – akkor kerülhet sor, ha az adóemelések ellenére a trend inflációs folyamatok nem veszélyeztetik az árstabilitást, és azt a kockázati megítélés is lehetővé teszi.