"Hallózhatnak az MTelekom részvényesei"

Első fokon a bíróság a két magánszemélynek adott igazat, ám a határozat még nem emelkedett jogerőre, így némi bizonytalanságot jelenthet a későbbiekben (az MTelekom korábbi tájékoztatása szerint fellebbez majd a döntés ellen). Egyes piaci kommentárok szerint a tavalyi közgyűlési döntések megsemmisítése azt eredményezheti, hogy a részvényeseknek vissza kellene fizetniük a 2007-es év után járó 74 forintos osztalékot – amely bizony egy rendkívül bonyolult jogi helyzetet eredményezne.

Megállapodott a Mol és a Rusznyeft egy korábbi ZMB-mezőt érintő ügy kapcsán. Mint ismeretes, tavaly a Mol azért perelte be a Rusznyeftet, mert az orosz fél a Mol engedélye nélkül szállított le a ZMB mezőből 180 millió dollár értékű nyersolajat. A Mol pert is indított, ám orosz sajtóhírek szerint idén áprilisban alulmaradt a Rusznyefttel szemben.

A mostani szerződés szerint azonban mégiscsak fizet majd az orosz partner, mégpedig 200 millió dollárnak megfelelő összeget a következő 18 hónap során. A Mol korábbi tájékoztatása szerint kb. 50 millió dollárnyi céltartalékot képzett az üggyel kapcsolatban és mintegy 40 millió dollárnyi veszteséget számolt már el a könyveiben - így a mostani megállapodásból befolyó összeg fele ezen mínuszokat csökkentheti (tekintettel arra, hogy a Mol és a Rusznyeft 50-50 százalékban tulajdonos, így a költségeken és a bevételeken is fele-fele arányban osztoznak).

Ismét délibábos ingatlanpiaci adatok örvendeztették meg a szereplőket a tengerentúlon. Ezúttal a júliusi új lakás eladásoknak „örülhettünk”, amely 9.6 százalékos növekedést mutatott az előző hónaphoz képest, azonban az adatokat érdemes egy kicsit jobban megkapirgálni. A vevőket több tényező is a piacra vonzotta: a csökkenő árak, a november 30-án lejáró adókedvezmény és az első lakásvásárlóknak adott kormányzati támogatás mind ott van a támogató tényezők között.

Az eladandó lakásállomány pedig tovább csökkent 8,5 havi szintről 7,5 havi szintre (igaz közben több hónapja először mind a medián, mind az átlagár is csökkent). Emögött pedig nagy valószínűséggel az áll, hogy a bankok a negatív jelzálog fedezeti értékek miatt (az amerikai háztartások egy harmadának az adósság szintje alá süllyedt a fedezet értéke, magyarul fedezetlenné váltak) nem érdeke piacra dobni kényszerértékesítés útján az ingatlanokat, mert akkor a leírásokat menthetetlenül be kellene húzni.

Szóval, ha a potenciális kereslet-kínálati oldalt nézzük, messze még a fenntartható fellendülés az ingatlanpiacon, mindenesetre a részvénypiac nagyvonalúan ezt már mind előre beárazta. Egyébként ma teszik közzé az amerikai második negyedéves GDP első felülvizsgált értékét, ahol a visszaesés a korábbi 1százaléknál nagyobb lehet (1,5 százalék) a vártnál élesebb készletcsökkentések miatt.