BAMOSZ: a részvényalap kockázatos, de jól jövedelmezhet hosszútávon

A részvényalapok kockázatos befektetési eszközök, amelyekkel hosszabb távon a kötvények vagy bankbetétek hozamát lényegesen meghaladó hozamokat lehet elérni, de jelentős árfolyam-ingadozásuk miatt csak hosszabb távú befektetésként ajánlottak - álla a Bamosz elemzésében. A részvényalap olyan befektetési alap, mely jellemzően a hazai és/vagy nemzetközi részvénypiacokon fekteti be az alap vagyonának nagy részét.

A részvényalapok hozama tehát elsősorban azon részvénypiacok teljesítményétől függ, ahol az alap befektet. Mivel a részvénypiacokon az árfolyamok negatív és pozitív irányba nagy kilengéseket produkálnak, az itt befektető alapok árfolyama gyorsan és nagymértékben változhat, ezért ezen alapok árfolyamkockázata is jelentős. A BAMOSZ azokat az alapokat sorolja a részvényalapok közé, amelyek legalább 70 százalékig részvénykockázatot vállalnak.

„A részvényalapok nagy előnye a közvetlen részvényvásárlással szemben, hogy, mivel nagy mennyiségű pénzt gyűjtenek össze, ezért diverzifikált portfoliót tudnak összeállítani, ezzel tudják csökkenteni az egyedi részvénykockázatot.” − hangsúlyozta Temmel András a BAMOSZ főtitkára. Hozzátette: „A nagyobb méret költséghatékony adás-vételt tesz lehetővé az alap részére, ezért a befektetőknek akár kisebb összegeket is érdemes lehet részvényalapokba fektetni.”

A részvény befektetés – akár a direkt részvényvásárlás, akár a részvényalapok jegyeinek vásárlása – hosszabb távon az alacsonyabb árfolyam-ingadozást mutató befektetéseknél, így a bankbetéteknél, állampapíroknál magasabb hozam elérésével kecsegtet, de ennek „ára” van. Az árfolyamkockázat rövidtávon akár jelentős veszteségeket is okozhat, amire több példa is volt 2008-ban. Az elmúlt öt-tíz évben azonban a hazai és régiós alapok átlagosan 5-10 százalékos éves hozamot értek el.

Az első részvényalapok még 1993-94-ben jöttek létre Magyarországon, és azóta fontos részét alkotják mind az intézményi, mind a lakossági megtakarításoknak. Idén július végén 73 (ebből 59 nyilvános) részvényalap működött, ezekben összesen több mint 523 milliárd forintot kezeltek, ami a teljes kezelt vagyon több mint ötöde. Az Magyar Nemzeti Bank adatai alapján becsülve a részvényalapok ötöde, hatoda lehet lakossági megtakarítás, míg jelentős részük intézményi befektetők, elsősorban nyugdíjpénztárak és biztosítók vásárolják.